|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Hétfőn Budapestre érkezik a finn miniszterelnök (1. rész)
|
1990. június 1., péntek - Antall József miniszterelnök meghívására
hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Harri Holkeri, a Finn
Köztársaság miniszterelnöke. Útjára elkíséri felesége, Marja-Liisa
Holkeri. A háromnapos látogatásnak szimbolikus jelentősége is van: az
új magyar kormány hivatalba lépése óta Harri Holkeri az első külföldi
miniszterelnök, aki Magyarországra érkezik.
Ezúttal olyan ország kormányfőjét köszönthetjük, akinek hazájában a politikai stabilitás hosszú ideje prosperáló gazdasággal és széles körű szociális gondoskodással párosul. Finnországban tavaly csaknem 24 ezer dollár volt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez a világon - Svájc és Japán után - a harmadik legmagasabb érték. Az országban a gazdasági növekedés mértéke 1980 és 89 között évi 5 százalék alá sohasem csökkent. Az idén, illetve 1991-ben valamivel alacsonyabb, 3-3,5 százalékos növekedési rátát jósolnak a szakemberek. Finnország külkereskedelmi forgalma meghaladja az évi 40 milliárd dollárt. Ennek 15 százaléka a KGST-országokkal, nagyrészt a Szovjetunióval bonyolódik.
Hazánk és Finnország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években jelentősen fejlődtek: ennek eredményeként a tavalyi 180 millió dolláros forgalom 35 millió dolláros magyar aktívummal zárult. E viszonylag alacsony volumen egyrészt azzal magyarázható, hogy a hatalmas távolság miatt a szállítási költségek magasak, másrészt a kiváló minőségű finn áruk viszonylag drágák. A magyar export csaknem felét az anyagok és félkész termékek teszik ki, viszonylag kevés magyar gépet, fogyasztási cikket adunk el. Mezőgazdasági cikkekből és élelmiszeripari termékekből a különböző védőintézkedések és korlátozások miatt keveset vásárol az észak-európai ország, amely egyébként hazánk külkereskedelmi partnerei között a 19. helyet foglalja el. Az utóbbi időben a finn gazdasági és üzleti körök ,,felfedezték,, Magyarországot: jelenleg már 11 vegyesvállalat működik, s több mint tíz újabb létrehozásán munkálkodnak.
Az OECD-országok közül Finnország az elsők között sietett Magyarország segítségére; igen előnyös feltételekkel 100 millió dollár hitelt ajánlott fel szerkezet-átalakításra. A bankközi megállapodást idén januárban írták alá, a hitelnyújtás kormányközi jegyzőkönyvét Harri Holkeri látogatása során látja el kézjegyével a két miniszterelnök. A hitel a finn export támogatását, illetve modellértékű beruházások megvalósítását szolgálja. Ezen túl a finn Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1-1,5 millió finn márka értékű segítséget nyújt a vezetőképzéshez. (folyt.)
1990. június 1., péntek 15:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|