 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb
lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni
választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési
választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet
alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100
ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek
szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben,
egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról
választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő
választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni
választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek,
pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a
társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön
is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a
mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más
választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás,
amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a
nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen
nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a
kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati
képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy
választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|