|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (1. rész)
|
1990. május 31., csütörtök - Az Országgyűlés jövőbeni
munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott
csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A
Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az
Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris
ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában
18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a
képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés,
szinte ,,egymásba értek,, a plenáris ülések. Az áldatlanná váló
helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért,
hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált
tanácskozási rendnek, biztosítva így a Parlament folyamatos
működését.
A csütörtöki ülésnap indításakor bejelentett rend szerint a képviselők keddenként - az ebédszünetet követően - az interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak majd. Az Országgyűlés bizottságai - szükség szerint - szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30-kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők Parlamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd.
Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Országgyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával folytatja munkáját. A továbbiakban többé-kevésbé a tervezett tárgysorozatnak megfelelően kerülnek sorra a témakörök: a képviselők megvitatják a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló, illetve a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával foglalkozó törvényjavaslatokat. Várhatóan még csütörtökön szó lesz Deme Zoltán (MDF) önálló indítványáról, amelyben a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatát szorgalmazza. A benyújtott önálló indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket csak a következő ülésen tűzik napirendre. Az alkotmány módosításának kérdésével az előzetes elképzelésektől eltérően csak a jövő hét keddjén foglalkoznak a honatyák. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 12:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|