|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Haraszti Miklós nyilatkozata a sajtóprivatizációt vizsgáló
bizottság üléséről
|
1990. május 30., szerda - Zárt ülést tartott szerdán a
sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság, amelyet eredetileg az Axel
Springer-ügy hátterének kivizsgálására javasolt Fodor Tamás (SZDSZ)
képviselő. A múlt pénteki ülés után immár másodszor fordul elő, hogy a
sajtó kizárásával tárgyalnak a nagy nyilvánosságot érintő kérdésről. Mi
történt a bizottság ülésén, és miért nem vehetnek részt az üléseken az
újságírók? Erről nyilatkozott az MTI munkatársának Haraszti Miklós
(SZDSZ), a bizottság tagja:
- Az SZDSZ technikai zavarok miatt nem volt jelen a múlt pénteki ülésen. Most a bizottság a kormánypárti többség öt szavazatával, a Fidesz és az SZDSZ 1-1 szavazata ellenében úgy döntött, hogy a soron következő, hétfői ülés, amelyen az ügyrendet tárgyaljuk meg, ismételten zárt lesz. Vita alakult ki arról - bár ez szintén hétfőn dől el véglegesen - , hogy zárt avagy nyílt legyen-e a bizottság ülésmódja. A kormánypárti többség azt az álláspontot képviseli, hogy fő szabályként zárt legyen. Egyúttal nehezményezte, hogy Bethlen István (MDF) lemondását a bizottsági tagságról a sajtó honnan tudhatta meg, hiszen információk szerint Bethlen István elutasította, hogy nyilatkozzék lemondása hátteréről. Másrészt amellett kardoskodtak, hogy a bizottság érdekét szolgálná, ha az elkövetkezendőkben javarészt csak kommünikét adnának ki az ülésekről. A zárt ülések melletti érvként még az is felvetődött, hogy ,,éppen a sajtó van a vádlottak padján, tehát hogyan lehetne jelen.,,
A vizsgálóbizottság felállítását kezdeményező szabad demokraták sem a zárt ülések előtérbe helyezésével, sem a kommünikékre szorítkozó tájékoztatással nem értenek egyet, mert ez kizárná a kisebbségi vélemények nyilvánosságra kerülését, s azzal fenyeget, hogy a vizsgálóbizottság zárt ajtók mögött működő szavazógépezetté válik. Ráadásul ennek a ,,szavazógépezetnek,, a segítségével olyan szabályt is felállíthat, amelyben megtiltja, hogy a bizottsági tagok nyilatkozzanak a sajtónak. Véleményem szerint ennek következtében tökéletesen ellenőrizhetetlenné válik a bizottság tevékenysége. Az SZDSZ nevében ezért ki kell jelentenem, hogy amennyiben az ügyrend elfogadásakor a bizottság kormánypárti többsége - amely eleve abszolútnak mondható - a zárt ülések munkamódszere mellett dönt, a szabaddemokraták fenntartják annak a jogát, hogy a bizottság eredményes munkavégzésének lehetőségét mérlegelje. (MTI)
1990. május 30., szerda 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|