|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
,,Magyar tavasz,, Párizsban (1.rész)
|
Párizs, 1990. május 29. (MTI-Panoráma) - ,,Magyar tavasz
Párizsban,, - írta a napokban a tekintélyes francia lap, a Le Monde,
a Katona József Színház újabb, kirobbanó sikerű, vendégszereplése
kapcsán. A cikk csupán néhány vonatkozásban írt erről a magyar
tavaszról, a magyar kultúra képviselőinek egyre gyakoribb
vendégfelléptéről, de a tudósító - előjegyzési naplója bejegyzéseit
végiglapozva, - nyugodt lelkiismerettel erősítheti meg, hogy a
magyar kultúra mostanában talán minden eddiginél nagyobb mértékben
van jelen Franciaországban, még akkor is, ha erről a hazai olvasók
viszonylag kevés jelentést láthatnak a lapokban.
Ime, néhány bejegyzés - korántsem teljes lista - az elmúlt hetekből. Olyan zeneművészeink koncerteztek Párizsban, mint Ránki Dezső, Perényi Miklós, Onczay Csaba. A francia főváros legelőkelőbbnek tartott hangverseny-termében szerepelt egy fiatal vidéki magyar együttes, a Salieri kamarazenekar, igen nagy sikerrel, a francia főváros polgármesterének külön meghívására lépett közönség elé a pécsi Bartók Béla leánykórus. Párizsban koncertezett a világhírű Bartók vonósnégyes, hogy azután az Eviani nemzetközi vonósnégyes verseny zsürijében foglaljon helyet. Ezt a versenyt, - történetében páratlanul egyszerre négy díjat is elhódítva, - egy másik magyar kvartett, a kitűnő fiatal muzsikusokból álló Keller vonósnégyes nyerte meg.
Közben Párizsban a Musicora nevű nemzetközi zenei kiállításon újabb magyar művészek szerepeltek, így Jandó Jenő, a kitűnő pianista, a különlegs érdekességű Haydn Baryton trió, s a vásáron az egyik legsikeresebb pavilon a Hungaroton és francia partnerének közös bemutatója a magyar hanglemezektől, amelyek iránt nagy az érdeklődés Franciaországban. S emellett folynak az előkészületek a párizsi őszi fesztiválra, amely valószinűleg a magyar zenei élet legnagyobb szabású külföldi bemutatkozása lesz, hiszen tucatnyi koncerten együttvéve több mint 200 magyar művész kap alkalmat arra, hogy a francia közönség elé lépjen, s korunk magyar zeneirodalmát - nagynevű külföldi művészekkel együtt - ismertesse meg Franciaországban. (folyt.)
1990. május 29., kedd 11:52
|
Vissza »
|
|
,,Magyar tavasz,, Párizsban (2.rész)
|
Színházművészet: a magyar színháztörténetben páratlanul immár másodszor szerepelt a párizsi Európa Színházban a Katona József Színház együttese - amely ,,mellékesen,, tavaly ősszel még egy franciaországi fesztiválon is fellépett, Saint-Étienne városában. A kritikák hangja csupa felsőfok: Európa egyik legjobb társulataként emlegetik a budapesti művészeket. Júniusra a mai magyar drámákat és filmeket bemutató sorozatot hirdetett meg a francia nemzeti könyvtár: hat mai magyar drámát mutatnak be, felolvasó előadásban, a világhírű francia Nemzeti Színház, a Comedie Francaise művészeinek közreműködésével, az írók személyes részvételével, s minden előadóest után egy-egy új magyar filmet is bemutatnak. Közben sikerrel lépett fel vagy húsz francia városban az Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes táncosai pedig Rambouilletben szerepeltek, külön meghívásra.
Irodalom: Jack Lang kulturális miniszter meghívására magyar irodalmi küldöttség vett részt a párizsi nemzetközi könyvvásáron, magyar irodalmi délutánt rendeztek. A párizsi Magyar Intézetben az idei évadban már olyan magyar költők, írók találkoztak a francia olvasókkal, mint Csoóri Sándor, vagy az időközben már ,,politikusi pályára lépett,, Göncz Árpád. Ugyancsak itt találkozott francia barátaival Somlyó György - s ezen az estén irodalmunk olyan kiváló ismerői méltatták munkásságát, mint Guillevic. Megjelent Karinthy Frigyes írásaiból újabb két kötet, az Utazás a koponyám körül és a Capillaria. A tekintélyes hetilap, a Le Nouvel Observateur ,,ajánlólistát,, közölt a francia nyelven hozzáférhető újabb magyar irodalmi és politikai művekből.
Képzőművészet: több Franciaországban élő magyar művész kiállítását rendezték meg a Magyar Intézetben, de szerepeltek magyar alkotóműveszek több nemzetközi kiállításon is - igaz, még korántsem elegendő számban s nem a mai magyar képzőművészet keresztmetszetét bemutató módon. A teljesen új képzőművészeti ág, a komputert felhasználó művészet magyar művelői voltak a díszvendégek a Lille városában először megrendezett modern képzőművészeti fesztiválon, Korniss Péter fotókiállítása mindenütt siker, az erdélyi falvakról a Beaubourg palotában rendezett kiállítás pedig - az esztétikai siker mellett - nem kis politikai vitát is kiváltott...(folyt.)
1990. május 29., kedd 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
,,Magyar tavasz,, Párizsban (3.rész)
|
Lehetne folytatni a felsorolást - de ez is elegendő annak bizonyítására, hogy kulturánk egyre inkább jelen van Franciaországban - s ez aligha lehet közömbös abban az időszakban, amikor a francia közvélemény figyelme fokozott mértékben fordul Közép- és Kelet-Európa országai felé. A lista nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy azok, akiknek ,,hivatalból,, feladata a kulturális kapcsolatok ápolása, a párizsi Magyar Intézet, a budapesti francia intézet s a hivatásos menedzserek, fesztiválrendezők sokat tesznek ennek érdekében. De egyben azt is bizonyítja, hogy a lehetőségek szinte felmérhetetlenek, az érdeklődés nagy és még sok területen lehetne jobban kihasználni ezt. A magyar kultúra s különösen a mai magyar művészet sok kimagasló értéke, szereplője még mindig ismeretlen a fény városában - most igen jó az alkalom a további előrelépésre. +++
Kis Csaba (Párizs) - MTI-Panoráma
1990. május 29., kedd 11:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|