|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben (2. rész)
|
Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu szellemében történő szétválasztását.
A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek.
Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország felzárkózását Eurápához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai, történelmi és érzelmi motivumok a meghatározók. Antall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását (,,A magyar függetlenség a német egységtől függ,,) ezzel a kijelentéssel egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött.
A lelkes tapssal fogadott 30 perces - németül elhangzott - előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyarországnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek ,,nacionalista különútjának,, lehetőségét és hitet tett az Európába való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett.
A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben? (folyt.)
1990. május 26., szombat 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|