|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (2. rész)
|
Elveti a szocializmus minden olyan kísérletét, amelyben teret kaptak a diktatórikus, pártállami módszerek. Az MSZP nem törekszik a szociáldemokrácia kisajátítására, együtt kíván működni minden olyan párttal, mozgalommal, csoporttal, amely magát szocialistának és demokratának vallja. Vitányi Iván kifejezte meggyőződését: ha a párt okosan politizál, radikálisan szakít a pártállami múlttal, néhány év alatt a társadalom vezető erőit tömörítő, sikeres szervezet lehet.
Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja a párt ellenzéki politikáját jellemezve kijelentette: az MSZP a Parlamentben annak a baloldalnak a képviseletét is vállalni kívánja, amely nem tudta bejuttatni képviselőit a törvényhozói testületbe. Szólt arról is, hogy az MSZP jelenlegi parlamenti helyzete nem teszi lehetővé a más pártokkal való tárgyalásokat, ilyen vagy olyan egyezkedések kialakítását. Az MSZP elsősorban nem a kormányhoz és nem más ellenzéki pártokhoz való viszonyában akarja konstruktivitását megmutatni, a párt elsősorban törvény-kezdeményezéseivel, a törvényhozói folyamatok előmozdításával kívánja az ország érdekeit szolgálni.
Balogh Sándor, az MSZP országos egyeztető bizottságának elnöke a pártélet etikai kérdéseiről, a párt működéséről, valamint az alapszabályról tartott előadást. Ezt követően a referátumokhoz kapcsolódó szekcióvitákra került sor. (folyt. köv.)
1990. május 26., szombat 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|