|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben
|
Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI) - Dr. Antall
József miniszterelnök a Német Katolikusok Központi Bizottságának
meghívására 1990. május 26-án részt vett a 90. Német Katolikus Napok
nyugat-berlini rendezvényein.
Ennek során tolmács nélküli négyszemközti beszélgetést folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral.
A találkozón áttekintették az Európában végbemenő változásokat. Ezen belül különös figyelmet szenteltek a kelet-közép-európai átalakulási folyamatoknak. Kiemelten foglalkoztak a kétoldalú kapcsolatok alakulásával és Magyarország, valamint a Közös Piac közötti együttműködés fejlesztésével.
Kohl kancellár messzemenő támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt mind a kétoldalú, mind pedig a Közös Piaccal kapcsolatos törekvéseiben.
Tartózkodása során udvariassági látogatást tett Walter Momper Nyugat-Berlini kormányzó polgármesterénél.
Az esti órákban találkozik Lothar de Maiziere-rel, az NDK miniszterelnökével. +++
1990. május 26., szombat 16:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben (1. rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI-tud) - Nagy
tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini
Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József
magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresszus
meghívott vendégeként, a nyugatnémet kancellárral egy rendezvényen
föllépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az
egypártrendszerű diktatúrák bukása után.
A magyar kormányfő bevezetőjében megállapította: - Lenin 1922. évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyomatást és nyomorúságot hozott az érintett népeknek Európa keleti felében. Habár az 1956-os magyar szabadságharc, az 1968-as Prágai Tavasz és a ,80-as évek lengyelországi eseményei a népek fokozódó ellenállására utaltak, az ideológia és az erőszak biztosította a kommunizmus uralmát az érintett országok fölött. A végkifejlet olyan lett, amilyenre még oly bölcs Kelet-Európa-szakértők sem számítottak. A régi rendnek a hatalmat birtokló képviselői kénytelenek voltak elismerni, hogy a szocializmus rendszere megbukott, hogy immár nem lehet a népek akarata ellenére kormányozni. Nem maradt más választásuk, mint feladni a kommunizmus kísérletét, amely egyenlő az emberi természet elleni erőszakkal.
Azokra az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat békés keretek között zajlott le, Antall József leszögezte: - A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben.
Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő ország helyzetét a magyar kormányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz hasonlította. - A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem anyagi értékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba vetett hit, a remény, és a velük szemben megnyilvánult szolidaritásból fakadó bizakodás. (folyt.)
1990. május 26., szombat 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben (2. rész)
|
Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu szellemében történő szétválasztását.
A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek.
Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország felzárkózását Eurápához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai, történelmi és érzelmi motivumok a meghatározók. Antall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását (,,A magyar függetlenség a német egységtől függ,,) ezzel a kijelentéssel egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött.
A lelkes tapssal fogadott 30 perces - németül elhangzott - előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyarországnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek ,,nacionalista különútjának,, lehetőségét és hitet tett az Európába való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett.
A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben? (folyt.)
1990. május 26., szombat 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben (3. rész)
|
A kormányfő válaszában rámutatott: az európai kereszténység Magyarország számára nem program, hanem történelem. Az ország évszázadokon át harcolt a kereszténység bástyájaként az Európát fenyegető külső hatalmakkal. A kormány a kereszténységet az európai népek integrációs kovászának tekinti. ,,Európában még az ateisták is keresztények,, - szögezte le a miniszterelnök.
Az MDF zsidóellenes, antiszemita áramlataira rákérdező hallgatónak Antall József azt felelte: - Az ilyen - elsősorban az amerikai sajtóban megjelent - állítások nem igazak. Antiszemita tendenciák gyakran jelentkeznek az európai országokban, ám Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt ilyenre példa. - Az állítás cáfolatául hozta fel a kormányfő, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb lélekszámú zsidó közössége, itt működik Kelet-Európa egyetlen rabbiképző intézete. Magyarország hídszerepet tölt be a szovjet zsidók Izraelbe irányuló kivándorlásában és az MDF vezetőségének is van zsidó tagja.
A magyar miniszterelnököt a nap folyamán fogadta Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere, Walter Momper. Antall József a Jégcsarnokban elhangzott előadás és a hallgatóság kérdéseinek megválaszolása után részt vett a nyugat-berlini Reichstag előtti parkban rendezett szabadtéri misén, amelyen többek közt Richard von Weizscker, az NSZK szövetségi elnöke szólt az egybegyűlt több tízezer emberhez.
Embargó 20.00 óráig
--------------------
A berlini magyar nagykövet az esti órákban vacsorát adott a képviselet épületében Antall József tiszteletére. A meghívott vendégek között volt Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke, akivel a magyar kormányfő szívélyes hangú eszmecserét folytatott. +++
1990. május 26., szombat 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|