|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi tárgyalások - magyar-csehszlovák javaslat
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. május 25. péntek (MTI-tud.) - A helsinki
folyamatban részt vevő országok, különösen a szomszéd államok
kétoldalú viszonyának stabilizálására, kölcsönös bizalmuk fokozására
alkalmas intézkedésekről a ,,Harmincötök,, bécsi tárgyalásainak
pénteki plenáris ülésén Meiszter Dávid nagykövet a magyar és a
csehszlovák küldöttség nevében új, közös kezdeményezést terjesztett
elő.
Felszólalásában a magyar küldöttség vezetője rámutatott, hogy a Kelet-Európában, illetve a kelet-nyugati viszonyban végbement változások után gyakorlatilag megszűnt a két tömb katonai konfliktusának lehetősége, és a mai feltételek között inkább az egyes államok kétoldalú viszonyában alakulhat ki félreértés, feszültség, esetleg az öszecsapás veszélye is. Ezért szükségessé vált olyan külön intézkedések és kötelezettségvállalások kidolgozása és elfogadása, amelyek két-két állam egymással való kapcsolataiban mozdítják elő a katonai nyíltságot, az esetleges feszültségek megelőzését.
Meiszter kifejtette: nyilvánvaló, hogy a tömbök szembenállását meghaladó új európai biztonsági rendszer, amelynek néhány fontos elemét máris napirendre tűzték a bécsi bizalomerősítési tárgyalásokon, főként a mind a harmincöt állam számára közös katonai magatartási szabályok, illetve új szervezetek és intézmények révén alakul majd ki fokozatosan. Ebbe az európai keretbe azonban be kell illeszteni azokat az általánosan elfogadott intézkedéseken felüli rendszabályokat is, amelyek két-két ország egymás közötti viszonyának sajátos feltételeihez igazodva írnak elő (elsősorban a határmenti térségekben folyó katonai tevékenységre vonatkozóan) az átlagosaknál szigorúbb korlátozásokat, tájékoztatási és tanácskozási kötelezettségeket - mondta a diplomata, utalva arra, hogy a most benyújtott írásos magyar-csehszlovák indítvány felvázolja az ilyen célokat szolgáló bilaterális megegyezések lehetséges tartalmát.
Az ülésen felszólalt a közös javaslat társszerzőjének, Csehszlovákia küldöttségének vezetője, Ladislav Balcar nagykövet is, hangsúlyozva a kezdeményezés előremutató, az új európai biztonságpolitikai feltételeknek megfelelő vonásait. +++
1990. május 25., péntek 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|