|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (11. rész)
|
A kormányprogram vitájában már a frakcióvezető, Orbán Viktor azt a keményen bíráló hangot ütötte meg, amely azután a Fidesz parlamenti képviselőinek további hozzászólásait is jellemezte. A fiatal demokraták nem is mint kormányprogramról, vagy annak tervezetéről szóltak az Antall József által beterjesztett dokumentumról - azt következetesen csak fogalmazványnak nevezték.
Több képviselőjük szóvá tette, hogy az új kabinet szociálpolitikai elképzelései egyáltalán nem körvonalazódnak, s az előterjesztés semmiféle iránymutatást nem tartalmaz arra vonatkozóan, miként kezelhető a társadalom minél szélesebb rétegeit fenyegető elszegényedés.
Németh Zsolt arra hívta fel a honatyák figyelmét, hogy a dokumentum mostohán kezeli a kisebbségi kérdést, s a vallással, egyházpolitikával foglalkozó rész is hiányosra sikerült. Ez utóbbit annál is inkább furcsállotta, mert - mint megjegyezte - az új kabinet éppen keresztény-nemzeti voltát hangsúlyozza.
Egyértelmű elutasításra talált a Fidesz-frakció körében a kormányprogramban vázolt agrárpolitikai koncepció. Az elsősorban kisgazdapárti elgondolásokat tükröző részben több ellentmondásra is rávilágítottak, s feltették a kérdést a miniszterelnök-jelöltnek: milyen mértékben vállal közösséget a kormányprogram a Független Kisgazdapárt választási programjával. A fiatal demokraták egybehangzó véleménye volt, hogy az 1947-es földtulajdon visszaállítása - az egykor államosított egyéb tulajdonok visszaadása nélkül - nem egyeztethető össze a társadalmi igazságossággal. Ugyancsak konkrét kérdésként fogalmazódott meg: mit ért az új kabinet az előprivatizáció fogalmán, illetve melyek az előterjesztésben többször is említett, állítólagosan megnyíló nemzetközi pénzforrások.
Kifogás érte a kormányprogram külpolitikai vonatkozásait is. Hegedűs István például úgy ítélte, hogy a tervezetet megalkotók túlzottan óvatosak voltak a Varsói Szerződés ügyében, márpedig ez a halogatási taktika a kedvező pillanat esetleges elszalasztását eredményezheti. A képviselő leszögezte: csakis a nemzeti függetlenség kivívása lehet a kormány elsőszámú külpolitikai törekvése.
A Fidesz képviselőinek negatív véleményét jól tükrözi az a képviselői megjegyzés, amely a frakció értetlenségét fogalmazta meg: miként jöhetett létre az egyébként színvonalas háttértanulmányokból egy ilyen kormányzati előterjesztés. (folyt. köv.)
1990. május 23., szerda 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|