|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés (42. rész(
|
A Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását Keresztes Sándor ismertette. Részletesen szólt pártja keresztény világnézeten alapuló eszmerendszeréről. Utalt arra, hogy a KDNP nem vett részt az MDF és az SZDSZ egyezségében, azonban tudomásul veszi, hogy ezt szükségszerüen meg kellett tenni: az uj kormánynak meg kellett alakulnia és müködésének stabilitását is biztositani kellett. Ezért pártja elfogadta a megállapodást, akkor is, ha nem ért egyet annak minden pontjával. Példaként emlitette, hogy programjukban nyiltan állást foglaltak a köztársasági elnök népszavazás utján történő megválasztása mellett, a megállapodás viszont mást tartalmaz. Leszögezte: a KDNP nem vallási vagy felekezeti, hanem világnézeti párt, amely azt vallja: a társadalomnak, az államnak és a gazdasági életnek egyaránt az emberi személyiséget kell szolgálnia.
A kormányprogramot elemezve kiemelte: a szociális és egészségügyi ellátási rendszer megújításának szükségessége megfelel a keresztény világnézeti programnak. Hiányolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki a hitoktatás és az erkölcsi nevelés kérdésére. Ezt - mint mondta - a párt képviselői szorgalmazni fogják. Véleménye szerint az állam és az egyház teljes és valóságos szétválasztása elvének hangsúlyozása helyett inkább a ,,szabad egyház - szabad államban,, eszméjét kellene érvényre juttatni, hiszen az egyházak tevékenységükkel erkölcsös és etikus embert formálnak, a közjót szolgálva. Az önkormányzatok jogait érintve kifogásolta, hogy a testületi önkormányzatokat nem említi az előterjesztés.
Átgondoltnak, megfontoltnak ítélte Keresztes Sándor a kormányprogram külpolitikai célkitüzéseit. Pártjának véleményét tolmácsolva annak a reményének adott hangot, hogy a szomszédos országokban várható további fejlődés új lehetőséget nyit a diplomaták számára, s a határainkon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás is eredményesebb lesz.
A képviselő végül kérte az Országgyűlést: fogadja el a kormányprogramot. (folyt.köv.)
1990. május 22., kedd 20:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|