 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Csoóri Moszkvában (2.rész)
|
- Az emberiség életében a politikának soha sem volt annyira
közvetlen hatása az emberi történelemre, mint most - fűzi hozzá. A
további témákról szólva elmondta:
- Sokat beszéltünk arról, lehet-e elit nélkül megváltoztatni egy
ország stílusát? Ha nem, akkor hogyan lehet jó értelemben vett
elitet kinevelni? Mert az bizonyos, hogy minden haladás feltétele a
műveltség, és ez vonatkozik a gazdaságra is. A szervesen gondolkodó
emberek sokasága és elitje kellene. Nagyon természetes lett volna,
ha akár a német kérdésről, akár Magyarország és a Szovjetunió
viszonyáról beszélgetünk. Mégis azt gondoltuk - vagy inkább éreztük,
mert így kanyargott a beszélgetés -, hogy sokkal inkább arról
érdemes tanácskoznunk, miként lehet a megromlott viszonyokat úgy
újjáépíteni, hogy azok a kultúrateremtés alkalmai lehessenek.
Javasoltam, hogy ne nagyszabású szellemi találkozókat rendezzenek,
hanem ültessenek le 15-20 embert, akik minden látványos propaganda
nélkül cserélhetik ki nézeteiket. Az ilyen összejövetelek alkalmasak
lennének az előítéletek fokozatos feloldására, lebontására is.
- A kétoldalú kapcsolatok minden megbeszélésen fölmerültek, de
természetesen ilyen beágyazottságban. Mindenütt megjegyezték, hogy
nagyon szeretnék, ha az új miniszterelnök mielőbb vendégségbe jönne
Moszkvába. Konkrét meghívás nem volt, csupán beszéltünk erről. Ezt
mindketten szeretnénk, az igény kölcsönös. Az volt a jó, hogy
tulajdonképpen mellékesen politizáltunk. Az, amire alapoztuk ezt a
jövőbeni találkozást, az egészen más volt: nem a politika szárazabb,
szikesebb, gyakorlati elképzelései, lehetőségei, hanem egy sokkal
szellemibb kapcsolatkeresés.
Csoóri Sándor külön is kitért Gavriil Popovval folytatott
eszmecseréjére. Mint mondotta, nem csak okos, szellemes, de meghitt
beszélgetést folytatott a moszkvai tanács új első emberével.
- Kiderült, hogy a legradikálisabb ember a legegyszerűbben és
legtisztábban gondolkozó egyéniség. Az ő radikalizmusa nem abban
van, hogy erőszakos és rámenős. Az ő radikalizmusa a nagyon is
emberi gondolkodásban ölt testet, vagyis a politikát is az emberi
viszonylatokba helyezi bele. Egyetértettünk egyebek között abban,
hogy több párt léte önmagában még nem jelent többpártrendszert. A
politikai kultúrát kell odáig emelni, hogy a több pártból
többpártrendszer lehessen. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|