|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti bizottságok ülése (1. rész)
|
1990. május 11., péntek - Pénteken ülést tartott az
országgyűlés Választási és Mandátumvizsgáló, valamint Alkotmányügyi,
Törvényelőkészitő és Igazságügyi Bizottsága.
A Választási és Mandátumvizsgáló Bizottság megvizsgálta és rendben lévőnek találta Haraszti Miklós (SZDSZ) megbizólevelét, akinek igazolására csak most, a Legfelsőbb Biróság döntése nyomán kerülhetett sor. Elfogadták dr. Bilecz Endre megbizólevét is, aki az egyéni választókerületből bejutott Haraszti Miklós helyett lépett előre az SZDSZ Nógrád megyei listáján, s került be a törvényhozásba. A két képviselő az Országgyülés következő, jövő heti ülésétől gyakorolhatja képviselői jogait.
Az ülésen felmerült, hogy a Választási és Mandátumvizsgáló bizottság jövőbeni müködéséhez, feladatkörének pontos meghatározásához változtatni kell a házszabályon, amely ugyanis nem tartalmaz ilyen megnevezésü bizottságot. Rendezésre vár az is, hogy a jelenlegi házszabály szerint az időközi választáson elért mandátumok igazolására ma még a Mentelmi és Összeférhetetlenségi bizottság jogosult. Felvetődött, hogy a bizottság feladatkörébe tartozhatnának a parlament tisztségviselőinek megválasztásával kapcsolatos ügyek is. A jövőt tekintve kérdéses az is, hogy mit takar a bizottság nevében a választási ügyekben való illetékességre utaló jelző, mert azt az előzetes tárgyalások során a pártok még csak nem is körvonalazták. A parlamentáris rendszerekben korábban a választási bizottságok általában vitás választási kérdésekben biráskodhattak, de a legtöbb országban e hatáskört épp a pártatlanság miatt átadták a biróságoknak. A bizottság megállapodott abban, hogy feladatkörének meghatározásához alkotmányjogászok segitségét veszi igénybe. /folyt. köv./
1990. május 11., péntek 13:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti bizottságok ülése (2. rész)
|
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ülését a kezdetétől a végéig - mintegy négy órán át - lényegében az SZDSZ, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az MDF közötti vita jellemezte.
Azzal kezdődött, hogy dr. Salamon László (MDF), a bizottság elnöke előterjesztette a testülethez érkező levelek, beadványok kezelésére vonatkozó javaslatát, amely szerint ő jelölné ki, hogy a testület mely tagját milyen ügyek intézésével bízza meg. Ez ellen azonnal szót emelt Tölgyessy Péter (SZDSZ), hangsúlyozva: a bizottság elnöke nem a testület vezetője, tagjai pedig egyenrangúak, ezért elfogadhatatlan a javasolt módszer.
Amikor a beadványok kezelésének módjában végül is sikerült megállapodni, a bizottság SZDSZ-es képviselői felvetették: azt tartanák az Országgyűlés számára a legjobb munkamódszernek, ha plenáris üléseit kedden és csütörtökön, bizottsági üléseit pedig hétfőn és szerdán tartaná. A plenáris ülések első napján folytatnák le a törvénytervezetek általános, második napján pedig részletes vitáját. Így a köztes bizottsági napon lehetővé válna, hogy a bizottságok a módosító indítványokat alaposan átgondolják, megvitassák, s ezzel elkerülnék a teljes ülések folytonos megszakítását.
Bár Kónya Imre (MDF) kétségbe vonta, hogy ez a téma - akár javaslat formájában is - e bizottság kompetenciájába tartozna, a testület végül is úgy döntött: a maga számára ezt a munkamódszert választja, és javasolja az Ügyrendi, illetve a Házbizottságnak az indítvány mielőbbi átgondolását, majd bevezetését.
Ezt követően a bizottság viszonylag rövid idő alatt végzett a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvény módosítására vonatkozó tervezettel. Tölgyessy Péter mindössze annyi megjegyzést fűzött hozzá: érdemes lenne a későbbiekben azon gondolkodni, hogy megszűnjék az állampolgárságtól való megfosztás intézménye. Ismeretes, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén a Független Kisgazdapárt javasolta: az elhunyt személyek is kapják vissza állampolgárságukat. A javaslattevők elsősorban a néhai Nagy Ferenc egykori miniszterelnök és társai rehabilitálására gondoltak. A sürgősséggel beterjesztendő törvényjavaslat természetesen ennél általánosabban fogalmaz. Füzessy Tibor (KDNP), - bár e bizottságnak nem tagja - indítványozta, hogy az elhunytak esetében az állampolgárság visszaállítását kössék a hozzátartozók kérelméhez. Ezt azonban a bizottság elvetette, és egyhangúlag az eredeti törvényjavaslatot támogatta. (folyt. köv.)
1990. május 11., péntek 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti bizottságok ülése (3. rész)
|
Az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat vitája csaknem három óra hosszan tartott, mígnem sikerült konszenzusra jutnia a bizottságnak. A nézetek először akkor ütköztek össze, amikor kitünt: a bizottság döntését az a tény cáfolta, hogy nem lehetett külön-külön megtartani az általános és a részletes vitát. Ezt a döntést egyébként Tölgyessy Péter mondanivalóját félbeszakítva hozta meg a bizottság, aki szerint általáno sságban európai mércével mérhető ez a törvényjavaslat, részleteiben azonban kimunkálatlan, szinte minden egyes pontja kifogásolható.
A paragrafusokat ízekre szedő tételes vitában dr. Salamon László és a többi MDF-es képviselő is ahhoz ragaszkodott, hogy a bizottság tagjai szövegszerű módosító javaslatokat tegyenek. Ám amikor az egyik pontnál hosszadalmasra nyúlt és meddővé vált a vita, Eörsi Mátyás (SZDSZ), majd dr. Gál Zoltán (MSZP) is szóvá tette: nem lehet a képviselőktől elvárni, hogy jogilag is kifogástalanul megfogalmazott szövegjavaslatot tegyenek, nem is ez a dolguk, ez a minisztérium feladata. Ők csak tartalmi orientációt adhatnak.
Czoma László független képviselő annak a véleményének adott hangot: az egész kormányzati strukúrát át kellene látni ahhoz, hogy részkérdésekben állást tudjanak foglalni. A későbbiekben, újságírók körében azt a kijelentést tette: ,,megint olyan törvényeket szavazunk meg, amelyek a hatalom megszerzését, kisajátítását és kizárólagosságát szolgálják,,. Ez a gondolat húzódott meg ama vitapont mögött is, hogy kinek a javaslatára lehet kinevezni az államtitkárokat.
Az eredeti törvénytervezet szerint ez mindig a miniszterelnök javaslatára történt volna. Az SZDSZ képviselői és Gál Zoltán szerint azonban ez olyan erős miniszterelnöki pozícióteremtéshez járulna hozzá, amely elfogadhatatlan.
A vitázó bizottság nem is jutott túl a több mint 20 paragrafust tartalmazó tervezet harmadik szakaszán, amikoris alapvető munkajogi kérdéseket feszegettek. Főként az SZDSZ megítélése szerint az államtitkárok jogállását nem lehet a Polgári vagy a Munka Törvénykönyve alapján meghatározni - ahogyan ezt Bogdán Tibor igazságügyiminiszter-helyettes állította -, az ő helyzetük speciális, így rájuk speciális szabályoknak kell vonatkozniuk. Tölgyessy Péter a törvénytervezet vitájának egészéről fejtette ki: az SZDSZ nem azért aggályoskodik, mert akadályozni akarja a kormányalakítást. Nem kíván olyan javaslatot megszavazni - ahogyan ezt az előző plenáris ülésen jobb meggyőződése ellenére, de a mielőbbi kormányalakítás érdekében tette -, amely szakmailag kifogásolható. (folyt.köv.)
1990. május 11., péntek 16:31
|
Vissza »
|
|
Parlamenti bizottságok ülése (4. rész)
|
Véleménye szerint a kormányalakítást nem az SZDSZ akadályozza, hanem az, hogy a koalíciós tárgyalások lassan haladnak, holott már réges rég megkezdődhetett volna a miniszterjelöltek meghallgatása, s meg kellett volna tartani az alakuló ülést. Ezért pedig nem az ellenzéket, hanem a kormányzó pártot és partnereit terheli a felelősség.
Végül is a bizottság SZDSZ-frakciója rövid tanácskozási szünet után bejelentette: a törvénytervezetet nem tartja alkalmasnak arra, hogy a május 15-ei plenáris ülésen előterjesszék és megtárgyalják. Ezért ott csak arról kellene dönteni, hogy létezzék a politikai államtitkári (parlamenti), a címzetes államtitkári (a kormánybiztos hatáskörét túlhaladóan, de a tárca nélküli miniszterét el nem érően), a közigazgatási és a helyettes államtitkári (adminisztratív, minisztériumi) státus, továbbá hogy kinek a javaslatára nevezi ki ezeket a személyeket a köztársasági elnök. A végleges törvényt pedig az államtitkárok jogállásáról a miniszterek jogállásának szabályozásával egyidejűleg kellene megalkotni.
A bizottság az indítványt elfogadva úgy határozott: az Igazságügyi Minisztérium kedd reggelre dolgozza ki a törvényjavaslat új, rövidített változatát. Ez az előbbiek mellett rendelkezzen a megbízatás időtartamáról is, illetve arról, hogy az államtitkárokra átmenetileg csak az a munkajogi szabály vonatkozik: az e tisztségben töltött idő munkaviszonynak tekintendő. (MTI)
1990. május 11., péntek 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|