|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - bevándorlók - dr. Karcsay
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 9. szerda (MTI-tud.) - Magyarország
is ,,új bevándorlási országgá,, vált - mondotta az elsősorban
Romániából érkező menekült-áradatra utalva dr. Karcsay Sándor, a
Kereszténydemokrata Néppárt képviselője az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének szerda délelőtti vitájában, amelyet erről az
elsősorban dél-európai jelenségről rendeztek.
Alfons Cuco spanyol szocialista képviselő jelentésében rámutatott: Dél-Európa országainak, amelyekre néhány évtizeddel ezelőtt a tömeges kivándorlás volt jellemző, a hetvenes évek közepétől szembe kellett nézniük azzal, hogy az európai ipari országok lefékezték a bevándorlást. Így sok bevándorló visszatérésre kényszerült, majd a nyolcvanas évektől kezdve, gazdasági helyzetük javulásával párhuzamosan a déll-európai országok maguk is az Európán kívüli térségekből érkező bevándorlás célpontjává váltak. Ez számos szociális és egyéb problémával jár, amelyek megoldására nem elegendő fokozni a határellenőrzést. Az előadó a bevándorlók, vendégmunkások fogadásában régebben gyakorlatot szerzett európai országok tapasztalatainak felhasználását javasolta, az Európa Tanács fórumának igénybevételével.
Dr. Karcsay Sándor rámutatott, hogy bár a helyzetnek megvannak a maga helyi sajátosságai, tény, hogy a Keletről jövők révén Magyarország is, akárcsak Ausztria, egyikévé vált azoknak az országoknak, amelyekbe egy új bevándorlási hullám irányul. Ennek egyrészt politikai okai vannak, elsősorban a kisebbségek kérdésének megoldatlansága Romániában, amit mutat, hogy a Ceausescu-rezsim bukása óta is tart az elsősorban magyar etnikumhoz tartozó menekültek érkezése Magyarországra, másrészt gazdasági okokkal, a jobb életre való vággyal is összefügg. A kettő gyakran együtt jelentkezik. A képviselő szólt arról, milyen komoly anyagi terheket ró ez Magyarországra, s milyen egyéb negatív következményekkel jár. A megoldásban a nemzetközi közösség segítségére is szükség van. Elsősorban az okok kiküszöbölésére van szükség, azt kell elérni, hogy mindenütt tartsák tiszteletben a nemzetiségi és emberi jogokat - mondotta többek között dr. Karcsay Sándor, élénk érdeklődéssel fogadott felszólalásában. +++
1990. május 9., szerda 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|