|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Koivisto - Európa Tanács 1.
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 9. szerda (MTI-tud.) - -
Nyugtalansággal és rokonszenvvel követjük a balti népek
erőfeszítését, hogy megtalálják a megfelelő eljárásokat annak a
függetlenségnek az elérésére, amelyre maga a szovjet alkotmány is
jogot ad. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy nagy szomszéddal
tárgyalások révén olyan megoldásokra kell törekedni, amelyek
kiállják az idő próbáját változások esetén is - hangsúlyozta az
Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vendégeként szerdán elmondott
beszédében Mauno Koivisto finn elnök.
Hozzáfűzte: - Egy olyan nép képviselőjeként beszélek, amelynek a nagyobb hatalmak a balti népekéhez hasonló sorsot szántak, ám amely más utat követett - olyat, amely először nagy nehézségekbe ütközött és számos áldozatot követelt, de aztán tartós kapcsolat kialakítására vezetett nagy szomszédunkkal. A Szovjetunió jó szomszédunkká vált.
A történelmet nem lehet eltörölni, de teljes mértékben ki kell használni azokat az új lehetőségeket, amelyeket Európa ma kínál minden országnak és minden népnek, mutatott rá.
A helsinki folyamatnak nevet adó fővárosból érkezett vendég méltatta e folyamat eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet a jövőben is biztosíthatja a biztonság és az együttműködés megvalósításához szükséges struktúrát. - A tagállamok 1992-es helsinki értekezlete megadja majd azokat az útmutatásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Helsinkiben 1975-ben megnyitott úton haladjunk - mondotta Koivisto.
Ugyanakkor a finn államfő rámutatott, hogy a most kialakult átmenet esetleg hosszú lehet. ,,A politikai cselekvés egyetlen olyan elve sem érvényes már, amelyet az államférfiak akárcsak hat hónappal ezelőtt szem előtt tartottak. A diplomácia minden elvét eltörölték az események,, - idézte Koivisto Disraeli, a hajdani brit miniszterelnök csaknem 120 éve, az egységes német állam kialakulásakor mondott szavait. (folyt.)
1990. május 9., szerda 14:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|