|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti bizottságok ülései (1. rész)
|
1990. május 9., szerda - Az új Parlement több bizottsága
ülésezett szerdán is. Némelyik kora reggel, a plenáris ülés előtt
tanácskozott, más bizottságok tagjai pedig a szüneteket kihasználva
gyűltek össze megvitatni a számukra fontos kérdéseket.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alakuló ülésén a képviselők az ismerkedésen túl igyekeztek körvonalazni, hogy miként képzelik el a bizottság feladatkörét, milyen kérdések mielőbbi megvitatását kívánnák napirendre tűzni.
Raffay Ernő (MDF), a bizottság alelnöke egyebek között hangsúlyozta: szeretné, ha bizottság megfelelő ellenőrzési jogosítvánnyal rendelkezne a Honvédelmi Minisztérium, a hadsereg és az ország védereje fölött. Nagyon lényegesnek ítélte, hogy a honvédelmi bizottság elegendő használható információt kapjon a minisztériumtól, s tagjai teljeskörűen tisztában legyenek az ország védelmi képességével. Kifejtette: véleménye szerint van néhány olyan terület, amelynek teljességgel mentesnek kell lennie a pártpolitikai küzdelmektől, s ezek közé tartozik a hadsereg, a haderő. Ezt - mint mondta - azért is fontosnak tartja leszögezni, hiszen a közeljövőben pártja, a Magyar Demokrata Fórum egyik-másik tagja magas katonai beosztásba kerül majd. Rámutatott: jól felszerelt, képzett emberekből álló hadseregre minden kormánynak szüksége van, s a honvédelmi kérdéseket márcsak ezért is kívánatos pártpolitikai szempontoktól mentesen kezelni.
A legélesebb vita a hadsereg személyi összetételét illetően bontakozott ki. Néhányan szorgalmazták, hogy a hadseregben szükséges személycserékkel már a legelső időszakban foglalkozzon a bizottság. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a személyi kérdésekben óvatosan, körültekintően kell eljárni, hiszen a ,,hadsereget nem lehet leváltani,,. Politikai szempontokat nem szabad érvényesíteni, kulcskérdés viszont, hogy a szakmai alkalmasság tekintetében kíméletnek helye nincs. Az is megfogalmazódott, hogy a hadvezetés viszont politikai dolog is, ezért döntő kérdésnek kell tekinteni a hadseregvezetés tagjainak megbízhatóságát, lojalitását.
A különböző albizottságok létrehozásáról a következő bizottsági ülésen születik döntés. Az azonban már szinte biztosnak tűnik, hogy Király Béla indítványára elvi albizottságot hoznak létre a hadsereg jövőbeni szerepének, alapelveinek úgymond ,,tízparancsolatának,, meghatározására. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti bizottságok ülései (2. rész)
|
Kora reggel együttes ülést tartott a költségvetési, adó- és pénzügyi, valamint a gazdasági bizottság. A téma az MDF egyik képviselőjének indítványa volt, nevezetesen az, hogy a deregulációs törvény egy szakaszának, az öncsődkezdeményezési kötelezettségre vonatkozó szabálynak a végrehajtását függesszék fel átmenetileg szeptember elsejéig. Ennek a szabálynak az a lényege: a fizetésképtelenné vált, fizetéseiket beszüntetett vállalatok és vállalkozók - csak jogi személyek - a jogszabály alapján május elsejétől öncsőd kezdeményezésére kötelezettek.
Dr. Békesi László (MSZP), a költségvetési bizottság alelnöke az MTI munkatársának elmondta: a képviselő vélhetően attól való félelmében nyújtotta be javaslatát, hogy e szabály alkalmazása széles körű zavart okoz a gazdaságban. A három hónapos haladékkal az új kormánynak lehetőséget kellene adni arra, hogy megpróbálja más módon javítani az érintettek pénzügyi helyzetét, illetve, hogy a bankok megtehessék a szükséges lépéseket.
A két bizottság tagjai arról vitatkoztak: valós veszélyt rejt-e ez a szabály, egyáltalán hogyan kell értelmezni a törvénynek ezt a szakaszát, hozhat-e megoldást a felfüggesztés? A képviselők nem tudtak konszenzusra jutni, viszont a vita számos olyan szakmai, jogi, értelmezési részletkérdést hozott felszínre, amelyek megválaszolására nem állt elegendő idő a bizottságok rendelkezésére.
Ezért úgy foglaltak állást: az indítvány előkészítése nem megalapozott ahhoz, hogy elfogadásáról abban a pillanatban dönteni lehessen, ezért a jelen ülésszakra nem javasolták megtárgyalását. Ellenben szükségesnek tartják, hogy a deregulációs törvénynek, s benne ennek a javaslatnak most már minden lehetséges konzekvenciáját feltárják. Ennek érdekében ad hoc bizottságot hoznak létre, amely szakértők bevonásával elvégzi ezt a vizsgálatot és június 8-ig kidolgozza álláspontját. Június 8. az a határidő, amikor a gyakorlatban is életbe lép az öncsőd kezdeményezésének kötelezettsége, mert ekkor telik le a 30 napos türelmi idő, illetve a bíróság rendelkezésére álló 8 napos eljárási határidő - mondta befejezésül Békesi László. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti bizottságok ülései (3. rész)
|
Szerda reggelig sem az Országgyűlés elnökéhez, sem a Parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságához nem érkezett olyan kikérés vagy bejelentés, ami érdemi munkavégzést igényelne - mondta Balás István, a bizottság titkára a testület zárt ülésének munkáját ismertetve. A Heti Világgazdaság című hetilapban megjelent hírrel kapcsolatos kérdésre, miszerint állítólag öt képviselő ellen eljárás folyik, Balás István leszögezte: ezekről az ügyekről a bizottságnak nincs tudomása. Hozzáfűzte, hogy a bizottság nem újsághírek, hanem az Országgyűlés elnökéhez vagy a bizottsághoz érkező konkrét bejelentések alapján végzi tevékenységét. Az ilyen jelzéseket haladéktalanul megkapják, s azonnal megkezdik a konkrét eset megtárgyalását. (MTI)
1990. május 9., szerda 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|