|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (2.
rész)
|
Az MTA érdemi megújításának a folyamata megkezdődött - mondta Berend T. Iván. - Megítélésem szerint lényeges tudománypolitikai változásokra is szükség van. A kutatásfinanszírozás egész rendjét döntően versenypályázati alapokra kellene helyezni. Az egyetemi posztgraduális képzés kiépítésével egy időben - az egyetemek meghatározó szerepének biztosításával -, hagyományainknak megfelelően kell átalakítani a tudományos minősítés egész rendjét. Nem a látványos politikai gesztus a lényeg, hanem a tudomány érdekeinek színvonalas biztosítása. Elsietett és a színvonal hanyatlásához vezető lépést semmiképpen sem szabadna tenni.
Az európai tudományos integrációról szólva hangsúlyozta, hogy a tudomány - lényegéből eredően - nemzetközi művelése - néhány speciális ágazat kivételével - kizárólag nemzeti keretek között megoldhatatlan. A hidegháborús szembenállás éveiben, ideológiai megfontolásokból, a politika a tudományban is valamiféle KGST-autarchia megvalósítására törekedett. Igaz, hogy ez az alapállás az utóbbi két évtizedben sok tekintetben előnyösen módosult. A változtatás igényével a magyar tudomány, az egyetemek és az Akadémia különösen sokat tett a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítéséért, szélesítéséért. Akadémiánknak ma több mint 60 nemzetközi együttműködési egyezménye van, szinte az egész fejlett világgal. A fokozatos-részleges ,,visszaintegrálódás,, és jelenlét a nemzetközi tudományosságban az utóbbi évtizedekben nagy akadémiai teljesítmény is volt. Ez a folyamat a legutóbbi időben felgyorsult, amit nem is annyira az újabb, Dél-Koreával és Izraellel kötött fontos egyezmények jeleznek, hanem az, hogy az integráció mindjobban kiteljesedik. Tavaly már teljes jogú tagjai lettünk - elsőként e térségben - az eddig 14 nyugat-európai országot tömörítő European Exchange Programnak. Hamarosan aláírjuk az európai fizikai kutatás központjával, a CERN-nel a teljes jogú taggá válás előzetes egyezményét. Tavaly - ugyancsak elsőként a közép- és kelet-európai országok közül - Strassbourgban elvi befogadást nyertünk az Európai Közösség legfőbb tudományos integrációs szervezetébe, az European Science Foundba. A most folyó technikai előkészítés után tagságunk ez év őszétől valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémiának a Royal Society-val aláírt megállapodása értelmében évente 20-25 fiatal kutatót küldhetünk angol kutatóközpontokba egy-egy évre. (folyt.köv.)
1990. május 6., vasárnap 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|