|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdték munkájukat az új Országgyűlés állandó bizottságai (1.
rész)
|
1990. május 4., péntek - Az Országgyűlés alakuló ülésén
választott állandó bizottságok közül - közvetlenül a plenáris ülés
bezárását követően - több már megkezdte munkáját.
Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság titkára, Hack Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a több órás ülésen három törvényjavaslat megvitatása szerepelt napirenden. Az alkotmány módosításának részeként a május 9-i Országgyűlésen a bizottság javasolni fogja, hogy a Minisztertanács elnöke elnevezés helyett a jövőben a miniszterelnök megnevezést alkalmazzák. Ez a formai megoldás külföldön bevett gyakorlat, csak a szocialista alkotmány rendelkezik másként. Az ülésen élénk vita bontakozott ki a miniszterek, a kormány megválasztását illetően. A jelenlegi alkotmány értelmében a minisztereket az Országgyűlés választja meg, a miniszterelnök javaslatára. Az új elképzelés azt szorgalmazza, hogy a minisztereket - az országgyűlés által választott - miniszterelnök javaslatára az államfő, a köztársasági elnök nevezze ki. A javaslat lényegében egy későbbi változtatás - a konstruktív bizalmatlansági indítvány - előkészítéseként szolgál. A koncepció lényege: a kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa, egészében legyen felelős a parlamentnek, ne pedig külön-külön az egyes miniszterek. Az ülésen szó volt egy további módosításról, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről. A tervezet szerint a miniszterelnök feladata, hogy meghatározza: saját céljait milyen kormányzati struktúrában tudja a legjobban megvalósítani. A jövőre nézve értelmetlen megkötni a kormány kezét abban, hogy milyen jellegű minisztériumokat hozzon létre.
A bizottság a jövő heti plenáris ülésen a törvényhozást illetően kezdeményezni fogja a társadalmi vitáról szóló jogszabály hatályon kívül helyezését. Ez az intézmény ugyanis csak arra volt alkalmas, hogy elfedje a törvényhozás menetét. Normális parlamenti működés mellett elképzelhetetlen, hogy minden egyes javaslatot egy hónapon át ,,köröztessenek,,. A pártok alapérdeke, hogy a választók elképzeléseit előzetesen megismerjék. A legfontosabb indok azonban az, hogy a törvényhozás menete egyértelművé váljék.
A testület úgy foglalt állást, hogy Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítása jogos igény, erről azonban ne szülessen törvényjavaslat. A Magyar Köztársaság elnöke egyszeri aktussal rehabilitálja őket. (folyt.köv.)
1990. május 4., péntek 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|