 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlési interjúk
|
----------------------
München, 1990. május 2. (SZER, Kommentár nélkül) - A parlament
első napján készített interjúkból közvetítünk részleteket. Göncz
Árpádot, az Országgyűlés és a Köztársaság ideiglenes elnökét
Szilágyi Sándor kérdezte:
- Árpád, milyen érzéssel fogadtad el ezt a megtisztelő
megbízatást?
- Némi megrendüléssel. Tökéletesen tisztában vagyok a
felelősségemmel. Azzal, hogy talán kiegyensúlyozó szerep vár rám és
én nagyon remélem, ennek eleget tudok tenni.
- Az előbb mintha azt hallottam volna, hogy keresve sem lehetett
volna jobbat találni. Ha én azokra az emberekre gondolok, akikkel az
életem során együtt dolgoztam, akkor nagyon találnék.
Bajcsy-Zsilinszky Endrével, Kovács Bélával, Bibó Istvánnal, Donáth
Ferenccel - mindannyian alkalmasabbak lennének, mint én. Sajnos
egyikük sem él már. Én megpróbálom az ő szellemüket képviselni a
parlamentben.
Az életemnek egy-egy szakasza fűződik ezekhez a nevekhez: az
ellenállási mozgalom, 1944 Bajcsy-Zsilinszky és (...) Kiss János
társai és meg kell mondanom mindenki más nevéhez, aki részt vett
ebben a küzdelemben, akik az életüket vesztették, kommunisták is.
A második szakasz az új magyar demokrácia kezdeti időszaka engem
Kovács Béla mellett talált, Kovács Béla a Nagy Ferenc, Varga Béla
mellett és a Kisgazdapártnak abban a csoportjában, amelyik az
ellenállási mozgalomból nőtt ki, a Teleky Pál munkaközösségből, én
nagyon remélem, hogy velük is találkozni fogok és ők is meg fogják
látogatni - az Egyesült Államokban élnek - az Országgyűlést, talán
ünnepi ülésen.
- Még két nevet említettél. (folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 1. folyt.
|
- Bibó István 1956 emléke számomra. 1956 második szakaszában a
szabadságharc leverése után próbáltunk mi közösen kiutat találni
abból a kétségbeejtő helyzetből. Együtt is ítéltek el bennünket.
Donáth Ferenc pedig felejthetetlen szerepet játszott a demokratikus
ellenzék létrehozatalában, a Bibó emlékeinek a szerkesztésében, amit
együtt csináltunk és hát mint tudottá vált, alapító tagja voltam a
Hálózatnak is, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének,
jelenleg is - mindaddig, amíg elnökké nem választott a tanács tagja.
Előtte pedig (...vételi zavar ...)
- Emellett a megbizatásod mellett írói, műfordítói és
Irószövetség elnöki munkádat hogyan fogod tudni végezni?
- Az írószövetségbeli jelenlegi elnöki munkámat gondolom addig
tudom csinálni, amíg a végleges megválasztásom megtörténne, utána az
alkotmány tiltja, hogy az ember akár társadalmi, akár politikai
szervezet vezetésében részt vegyen.
Az írói munkám hogyan tudom végezni, még így áttekinteni sem
tudom. Egy biztos, nagyon hasznos tapasztalat lesz a későbbi író
számára.
- Baráth Edina Király Zoltántól érdeklődött, hogy az első
parlamenti ülésszak előkészítésével kapcsolatban elégedett-e?
- Az előkészítéssel kapcsolatban, a részletkérdésekben teljesen
elégedett vagyok, egyetlen dologban nem: érzek egy olyan
rendszerváltást is túlélő, módszerbeli maradványt, ami nem
különbözik számomra az MSZMP-stílustól. Az tudniillik, ahogy a
pártok itt a parlament tisztségviselői megválasztását
előkészítették, illetve ahogy ezt eltitkolták a frakciók elől, ahogy
kész helyzet elé állították a frakciókat. Gyakorlatilag itt most
nekem nem marad más - ugyanúgy mint 5 évvel ezelőtt, hogy a
Lázár-kormány Grósz-kormányra változásánál -, hogy tudomásul vegyek
egy helyzetet és vagy megszavazom, vagy nem. Ez a lehetőség maradt
számomra, de ennek alakításában, formálásában, véleményezésében
semmilyen lehetőségem nem volt. (folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 2. folyt.
|
- Nem. Nincs értelme és nem is szeretném ezt az ünnepi alkalmat
erre felhasználni, ez semmiképpen nem tenne jót. De ez a véleményem
és ezt ahol tudom, el is mondom.
- Dr. Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője.
Most az ülésszak előtt hogy érzi magát?
- Nagyon felemelő és megható érzés az, hogy tulajdonképpen amire
negyvenhétben egy kis gimnazista valaha vágytam, hogy én az ország
törvényhozásában a kereszténypolitika színeiben részt vehetek, ez
megvalósult.
- Hallom, hogy negyvenhéthez hasonlóan ma is a Bazilikában
istentisztelettel kezdték meg a napot. Tehát mielőtt idejöttek
volna, istentiszteleten vettek részt, misén vettek részt.
- Természetesen. Isten áldását kértük a munkánkra és úgy
éreztük, hogy ezt legméltóbbképpen úgy tudjuk, hogyha elmegyünk és
istentiszteleten veszünk részt. Úgy kezdjük a napot és úgy kezdjük a
parlamenti munkát, hogy felajánljuk készségünket, képességünket,
lelkiismeretünket annak érdekében, hogy a magyar nép végre szabadon,
boldogan és békében élhessen.
- Köszönöm. Csengey Dénes az MDF képviselője. Hogy érzi magát az
ülésszak megnyitása előtti pillanatokban?
- Kicsit feszélyezett, ünnepélyes érzés van bennem. Itt most a
kivívott felelősség háromszáznyolvanegynéhány embere gyülekezik,
hiszen az a feladatunk, hogy megalapozzuk a magyar demokráciát, az a
feladatunk, hogy megteremtsük a gazdasági szerkezetátalakításhoz, a
gazdasági talpraálláshoz szükséges törvényeket és egy ilyen
pillanatban az embernek megbocsátható némi emelkedettség. (folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 3. folyt.
|
Nagyon remélem, hogy a felelősség gyülekezik, az átgondolt,
elszánt tennivágyás gyülekezik, és nem pedig a harcoló szándékok,
nem az összecsapás szenvedélyei gyülekeznek. Természetesen viták
színtere lesz - politikai értelemben csaták színtere lesz ez a ház,
de biztos vagyok benne, hogy ezeket a vitákat, ezeket a csatákat,
egészen más hangfekvésben kell majd folytatnunk, mint ahogyan a
választási kampány néhány kevésbé szerencsés pillanatában ez
történt. Óriási ennek a háznak a felelőssége abban a tekintetben,
hogy milyen lesz a magyar demokrácia stílusa.
- Balla Éva az előző parlament képviselője volt. Az egyik
legharcosabb tagja. Milyen érzés most az új parlament összeülésekor,
milyen érzésekkel van most itt?
- Nagyon örülök, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége meghívott
vendégként erre az alakuló ülésre, hiszen ez egy csodálatos nap ez a
mai és egy történelmi esemény ez az ülésszak.
- Nem sajnálja, hogy nincs közöttük?
- Bizonyos nosztalgiák vannak, de annak nagyon örülük, hogy
azok, akik eddig engem a képviselői munkámban segítettek, tanácsokat
adtak, szakértői segítséget és felkészítést nyújtottak, ezek most
mind itt ülnek a padsorokban, és nekik itt van a helyük.
- Csurka Istvántól Szekeres László érdekődött:
- Először is, hogy érzed magad ebben az új parlamentben és
másodsorban - hogy egyszerre tegyem fel a kérdéseket - mit szólsz
ahhoz az álhírhez, ami itt ma elhangzott a rádióban, hogy az MDF
koalíciót köt az SZDSZ-szel? (folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 4. folyt.
|
- A parlamentben most folyik a helyek elfoglalása. Valamennyien,
úgyszólván valamennyien ismerkedünk a körülményekkel. Nem kicsi
meghatottsággal természetesen. Hosszú évtizedek, küzdelmek gyümölcse
érik most be, a politikai hatalom átkerül a szabadon választott
képviselők kezébe. Magyarország parlamentáris demokrácia lesz ma
délelőtt. Nagy öröm és nagy megtiszteltetés ebben aktív
résztvevőként jelen lenni.
Ami a hírt illeti, az egy szokásos csúsztatáson alapszik.
Megegyeztük a szabaddemokratákkal, hogy felcseréljük a parlamenti
elnöklet rendjét, illetve megegyeztünk abban, hogy az ideiglenes
köztársasági elnököt most a szabaddemokraták állítják Göncz Árpád
személyében, akit mi valamennyien az MDF vezetői közül jól ismerünk.
Küzdőtársunk volt nekünk, küzdőtársunk most is, sok minden
küzedelemben. Író és ez számomra ugyancsak egy kis elégtétel, hogy
ennek a magyar átalakulásnak az első nagy állami méltóságát egy
olyan író foglalja el, akinek a neve összefonódott 1956-tal, a
forradalommal, Bibó Istvánnal és minden magyar nemzeti radikális
haladó mozgalommal, ami ebben az országban az utóbbi évtizedekben és
1956 óta volt.
- A Független Kisgazdapárt képviselőjét, dr. Böröcz Istvánt a
mezőgazdasági programról kérdezte Szekeres László:
- Nyilvánvalóan, hogy egy ilyen horderejű kérdés jogi
szabályozása még a két párt közötti egyetértés esetén sem könnyű -
mint ahogy mondják: az ördög a részletekben bújik és ahogy egyre
mélyebben megyünk bele a témába, egyre több olyan részletkérdés jön
elő, aminek a szabályozására gondolni kell. Ez nem jelenti azt, hogy
ettől a feladattól megriadunk és eltántorodunk az eredeti
elképzeléseinktől. Biztos vagyok benne, hogy ha nem is könnyen,
mindenképpen tisztességes és jó földtörvényt tud majd alkotni ez az
új Országgyűlés. (folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 5. folyt.
|
- Nagy siker az, hogy ilyen harmónikusan sikerült létesíteni ezt
az országgyűlést, hogy ebben az országgyűlésben az ország minden
pártja és tendenciája képviselve van. Ez nagyon szükséges, hogy itt
egy nagy nemzeti kibékülés jelét látom és ez megint az alapja annak
a jövőben. Én most már szeretnék .... az Európai Parlamentben és
annak idején, még mielőtt delegációnk volt Magyarország felé, mert
akkor még nem volt lehetséges, én a spanyol delegációnak voltam a
tagja. Úgyhogy részt vettem azokon a tanácskozásokon, amelyek
előmozdították azt, hogy Spanyolország lépjen be az Európai
Közösségbe.
De más ilyen tárgyalásokon is jelen voltam. Ami akkor a spanyol
tárgyalásoknál volt a legsikeresebb, az az a tény, hogy egységesek
voltak. És így látom Magyarországot is. Úgyhogy én mondjuk
Magyarország szempontjából rendkívül optimista vagyok, mert egységes
a rendszer. Kis veszekedés elég jó, nem is baj a demokráciában.
(folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 6. folyt.
|
- Pozsgay Imre az MSZP frakcióvezetője. Mi a véleménye az SZDSZ
és az MDF közötti megállapodásokról és arról, hogy ebbe bevontak-e
más pártokat, megkérdezték-e a véleményüket?
- Nem kérdezték meg, de frakcióvezetők összejövetelén
tájékoztattak bennünket erről a megállapodásról. Nem tartoztak
bennünket megkérdezni, különösen nem egy ellenzéki pártot. Ám ott
természetesnek tartjuk, hogy két parlamenti párt egymással - akár
konkrét ügyekben, akár kormányzás dolgaiban - megállapodást köt.
Ilyen alapon nem lehet kifogásunk az ellen, amit az MDF és az SZDSZ
csinált.
- Végül a fideszesek csoportjával Szilágyi Sándor találkozott:
- Rockenbauer Zoltán. Szervusz Roki, szervusz Roki - üdvözöltek
a fideszesek. Milyen érzés a parlamentbe kerülni?
- Jó kérdés. Minden riporter ezt kérdezi az embertől. Nem tudom.
- Mindig ezt válaszolod?
- Mindig. Nem tudom milyen érzés. Még nem voltam bent igazából,
úgyhogy ez csak olyan formában, hogy az I/6-os bizottság tárgyalás
és ilyesmin. Én nem éreztem át azt, hogy bent milyen az
ülésteremben.
- És milyen érzés bent tudni a Roki Zolit?
- Jó.
- Ezért dolgoztunk, úgyhogy egyértelmű, hogy ő bekerült, ez
egyértelmű volt mindig is, erre vártunk és most elértük ezt a célt.
- A Parlament sarkánál egy - mint megtudtam 68 éves - nyugdíjas
táblát tart, a táblán: "Erzsébetváros nyugdíjasai nevében üdvözlöm
új képviselőnket, Demszky Gábort". Alatta: "Soha többé kommunizmus".
Mondja kedves, miért üdvözli ön Demszky Gábort? (folyt.)
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési interjúk - 7. folyt.
|
- Gondolom, hogy egy új hajnal született mifölénk. És nem lesz
az, ami 45 évig volt. Mert eddig csak dolgoztam, húztam, mint hat
marha és ma elértem azt az időt, hogy most már azt lehet mondani,
hogy nyomorgok. És szeretném a munkám gyümölcsét élvezni.
- Milyen érzés volt, hogy itt egy táblával vártak?
- Óriási szeretettel fogadtak már többször a kerületben a
kampány idején is. Egy alkalommal egy néni áthívott az utca túlsó
oldalára és arra kért, hogy adjak egy puszit neki. Egyébként
fantasztikus ez a bizalom és ugyanakkor ez elvárásokat is jelent,
aminek szeretnék megfelelni. +++
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|