|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Választási Bizottság előterjesztése (1. rész)
(OS)
|
1990. május 2., szerda -
Tisztelt Országgyűlés
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 34. paragrafus (2) bekezdés j/ pontja értelmében az Országos Választási Bizottság beszámol az Országgyűlésnek a képviselőválasztásról. E kötelezettségünknek az alábbiakban teszünk eleget:
I.
Az országgyűlési képviselők választásának 1990. évi március 25-én megtartott első fordulóján a választójoggal rendelkező állampolgárok közül 5.093.119 választópolgár vett részt és szavazott, ami 65,095 százalékos részvételi arányt jelent.
A szavazás első fordulója mind a 20 területi választókerületben érvényes volt és a területi listát állító pártok és társadalmi szervezetek közül 6 párt, illetve társadalmi szervezet jutott mandátumhoz az általa állított területi választókerületi listáról. A területi listákon az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatszám aránylag magas volt, így 32 mandátummal növekedett az országos listákról a töredékszavazatok alapán kiosztható 58 mandátum.
A 176 egyéni választókerületben összesen 1623 egyéni képviselőjelölt indult - akik közül 199 független jelölt volt, 1424 jelöltet pedig különböző pártok, társadalmi szervezetek indítottak - köztük olyanok is, amelyek területi listát nem állíthattak.
Az egyéni választókerületekben a szavazás első fordulója 5 választókerületben volt eredményes, ezért 171 egyéni választókerületben második választási fordulót kellett tartani.
Az egyéni választókerületekben 1990. április 8-án megtartott második választási fordulón már csak 496 egyéni képviselőjelölt indult. A szavazáson 3.459.798 választópolgár vett részt, ami 45,54 százalékos részvételi aránynak felel meg.
Az Országos Választási Bizottság egy kivétellel kiosztotta a pártok országos listáin mandátumhoz jutott képviselők megbízólevelét.
A beszámoló elkészítésekor a budapesti 11. számú és a Heves megyei 1. számú egyéni választókerület eredménye még nem tekinthető véglegesnek. A budapesti 11. számú egyéni választókerületben a jogorvoslati eljárás jogerősen nem zárult le, Heves megye 1. számú egyéni választókerületében pedig két szavazókörben 1990. május 6-án ismételt szavazást kell tartani. (folyv.köv.)
1990. május 2., szerda 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Választási Bizottság előterjesztése (2. rész)
(OS)
|
Az országgyűlési képviselői választások első és második fordulója végleges eredményének a Magyar Közlönyben történő közzétételére a fentebb említett két egyéni választókerületi eredménnyel kapcsolatos jogorvoslati eljárások jogerős elbírálása után kerülhet sor.
II.
Tapasztalataink szerint mind a választás előkészítésénél, mind a választás lebonyolításánál a résztvevő állami szervek, választási szervek és munkacsoportok a rájuk háruló feladatokat a jogszabályi rendelkezések betartásával, odaadóan és lelkiismeretesen látták el.
Az Országos Választási Bizottság és a BM Választási Irodájának munkatársai között az együttműködés - a kezdeti nehézségektől eltekintve - megfelelő volt. A BM Választási Irodája a választások előkészítésénél és bonyolításánál biztosította az Országos Választási Bizottság részére is a zavartalan működéshez szükséges személyi, tecnikai és tárgyi feltételeket.
A választási szervek, munkacsoportok munkáját nehezítették az 1990. évi II. törvénnyel módosított 1989. évi XXXIV. törvény hiányosságai, gyakorlati szempontból kellően át nem gondolt rendelkezései.
Áthidalandó a jogi szabályozás hiányosságait az Országos Választási Bizottság többször került olyan helyzetbe, hogy - bár erre felhatalmazása nincs - értelmezze a törvényt. Az egységes és törvényes gyakorlat kialakítása érdekében szükséges volt, hogy a választási szervek számára irásos tájékoztatót készítsünk, majd a konkrétan felmerülő, a törvényben nem, vagy nem kellően kimunkált kérdésekben is folyamatosan állást foglaljunk. Kényszerűen és szükségszerűen vállalta e feladatot az Országos Választási Bizottság, de tapasztalatai alapján javasolja a Tisztelt Háznak, hogy a Választójogi törvény pontosítását, kiegészítését alkalmas időpontban tűzze napirendjére. A törvény előkészítésével foglalkozó szakembereknek az általunk észlelt joghézagokról, pozitív és negatív tapasztalatinkról, javaslatainkról igény szerint tájékoztatást adunk.
A törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatosan hozott határozataink (állásfoglalás) közül - jogorvoslati kérelem folytán - négyet bírált felül a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és mindegyik esetben helyben hagyta az Országos Választási Bizottság határozatát. (folyt.köv)
1990. május 2., szerda 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Választási Bizottság előterjesztése (3. rész)
(OS)
|
A választások az egész országban rendben, a legteljesebb nyilvánosság mellett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem fordult elő, a választások tisztaságát, törvényes előkészítését és lebonyolítását az illetékes állami és választási szervek, a munkacsoportok maradéktalanul biztosították.
E megállapítás helytállóságát támasztja alá, hogy a választásokkal kapcsolatosan országosan elenyésző számú kifogást terjesztettek elő az egyéni és területi választókerületi választási bizottsághoz, - s ezek döntései ellen mindössze 56 esetben nyújtottak be kifogást az Országos Választási Bizottsághoz. Ezen kifogásokból az Országos Választási Bizottság 44-et alaptalannak itélt, 12 kifogásnak viszont helyt adott. Az Országos választási Bizottság elutasító határozatai ellen az érintettek 18 esetben nyújtottak be jogorvoslai kérelmet, amelyek közül a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 3 esetben adott helyt a jogorvoslati kérelemnek és változtatta meg az Országos Választási Bizottság döntését, míg a többi jogorvoslati kérelmet elutasította.
A törvény legtöbbet vitatott és leghevesebben támadott rendelkezése az ajánlási szelvények jogintézményének bevezetése volt. Az ezzel kapcsolatos aggályok, kifogások a választások közeledtével jelentőségükből veszítettek, s a választópolgárok és a pártok, tömegszervezetek többsége számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kérdésnek távolról sincs olyan jelentősége, mint amit eleinte ezen jogintézménynek tulajdonítottak. Ezt a körülményt a választások egyértelműen igazolták is, mert mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az igazi megmérettetést maga a választás jelentette, függetlenül az egyéni jelöltséghez megkívánt ajánlási szelvényektől.
A választások első fordulója alkalmával a nyilvánosság tájékoztatását, az Országos Választási Bizottságnak a törvényből folyó kötelezettsége teljesítését akadályozta a központi számítógépes szavazatösszesítő-rendszer nem megfelelő működése. Az illetékesek a választások első fordulója alkalmával szerzett tapasztalatokból okulva megtették a megfelelő intézkedéseket és a második forduló alkalmával a központi számítógépes-rendszer zavartalanul működött.
Végül, de nem utolsó sorban rá kívánunk mutatni arra a felelősségteljes, példás magatartásra, amit az ország lakossága tanúsított a választások alkalmával, átérezve a választások sikerének jelentőségét Magyarország jövője szempontjából. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 16:40
|
Vissza »
|
|
Az Országos Választási Bizottság előterjesztése (4. rész)
(OS)
|
Úgy ítéljük meg, hogy a választás eredményes, törvényes megszervezéshez nagy segítséget nyújtott a nemzetközi és a hazai nyilvánosság, a tömegkommunikáció megkülönböztetett figyelme.
III.
Tisztelt Országgyűlés
Kérjük, hogy beszámolónkat fogadják el, s egyetértésük esetén fejezzék ki köszönetüket a választások megszervezésében és lebonyolításában közreműködő, áldozatos munkát végző, választási szervek tagjainak, tanácsi dolgozóknak, valamennyi állami, társadalmi szervnek és intézménynek, amely hozzájárult együttes munkánk sikeréhez.
Engedjék meg a Tisztelt Képviselők, hogy az új Parlament előtt álló feladatok végrehajtásához egész nemzetünk érdekében eredményes munkát kívánjunk
Budapest, 1990. április 23.
Országos Választási Bizottság
(OS)
1990. május 2., szerda 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|