|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovák parlamenti bizottságok-magyar egyetem (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. április 27. péntek (MTI-tud.) - A csehszlovák
parlament mindkét illetékes bizottsága elvetette a szlovákiai önálló
magyar egyetem létesítését indítványozó törvényjavaslatot. A
tervezetet szlovákiai magyar képviselők terjesztették a törvényhozás
bizottságai elé.
A csehszlovák parlament oktatási és kulturális bizottsága kedden, az alkotmányjogi bizottság pedig csütörtökön vitatta meg és vetette el a Duray Miklós, Popely Gyula és Sidó Zoltán által kidolgozott törvényjavaslatot. A két bizottság tagjai arra hivatkoztak, hogy mivel a pozsonyi parlament összes bizottsága elvetette az indítványt, a szövetségi parlament nem akar ellentétes döntést hozni. Mint Sidó Zoltán az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, az oktatási és kulturális bizottság keddi ülésén felszólalt a szlovák oktatásügyi miniszter is. Beismerte ugyan, hogy szükség van magyar pedagógusokra, azt is, hogy a nyitrai tanárképző főiskolán 1974-től csökkent a végzettek száma, illetve, hogy nincs megoldva a probléma. Ugyanakkor ellenérvként azt hozta fel: nem tartja jónak, hogy egy járási kisvárosban, a szlovákiai Komáromban hozzanak létre egy felsőfokú oktatási intézményt, a minisztériumnak az az elképzelése, hogy Pozsonyban, Kassán és Nyitrán erősítik meg a főiskolákat. A másik ellenvetése az volt, hogy Komáromban úgymond nincs meg az egyetemhez elengedhetetlenül szükséges tudományos háttér, nincs könyvtár, megfelelő kapcsolat a tudományos intézményekkel. Sidó Zoltán ezzel összefüggésben megemlítette, hogy Komáromban megfelelő épületek lennének a magyar egyetem számára. Mintegy ötven magyar szakember igérte, hogy szívesen vállalna oktatási munkát, ezek között két akadémikus van, egy professzor, több docens, a tudományok kandidátusa. A Csemadok elnöke hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarságnak évente százötven új pedagógusra van szüksége, különben az ezredfordulón kettőezernél is több magyar pedagógus fog hiányozni a magyar tanítási nyelvű iskolákból. Mint mondotta, a szlovákiai magyarság az önálló egyetem alapításakor egyszerűen csak a jogait kéri, s emlékeztetett arra, hogy Finnországban, ahol a lakosságnak nem egészen hét százaléka svéd nemzetiségű, Turkuban önálló svéd egyetem működik, a helsinki állami egyetemen pedig huszonhat svéd tanszék van. (folyt.)
1990. április 27., péntek 19:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|