 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde
|
Budapest, 1990. április 24., kedd - A Budapesti Értéktőzsde
jogelődjének számító Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást 1987
decemberében írta alá 22 bank és pénzintézet. Ma a tagok száma 28.
1988 januárjától indították meg a tőzsdenapokat, amelyeket ma
már hetente háromszor tartanak a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi
Központban. A kereskedés több száz kötvénnyel és egy tucat
részvénnyel történik.
A tőzsdei forgalom értéke és az üzletkötések száma ma még
alacsony, bár a forgalom a múlt év őszétől megtöbbszöröződött. Az
Értékpapír- és Tőzsde Törvényt 1990 januárjában fogadta el a
parlament, és az márciusban lépett hatályba. Ez a törvény
rendelkezik a magyarországi tőzsdealapítás keretfeltételeiről.
Eszerint minimálisan 15 értékpapír-kereskedő cég 150 millió forint
alapítói vagyon biztosításával megalapíthatja az Értéktőzsdét,
amihez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.
A szakértők szerint a Magyarországon jelenleg kibontakozó
gazdasági folyamatok, a parlamenti választások után várhatóan
bekövetkező politikai stabilizáció, a privatizáció beindulása, a
külföldi működő tőke szélesebb körű bevonása, továbbá az elmúlt
években kibontakozó tőkepiaci folyamatok kellő alapul szolgálhatnak
a Budapesti Értéktőzsde megalakulásához.
A Budapesti Értéktőzsde alapításában érdekelt bankok és
kereskedőcégek úgy vélik, hogy a 42 évi szünet után megalakuló
értéktőzsde elősegíti majd a privatizáció tényleges végrehajtását, a
hatékony tőkeáramlást, a magyar értékpapírpiac bővülését és
egységesülését, a nemzetközi tőkepiacokhoz való kapcsolódást, a
befektetői bizalom kialakulását, ill. helyreállítását, a nyilvános
és ellenőrzött piaci mechanizmusok létrejöttét.
A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-iki hivatalos
megalakulása elsősorban jogi jelentőségű lépés a magyar értéktőzsde
létrejöttének többéves folyamatában. Ez alkalommal kerül sor a
tőzsdei alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző
rendszerek elfogadására. A tőzsde végleges nagyterme a Budapest bank
Vörösmarty téri épületének földszinti, jelenleg üresen álló
márványtermében lesz, amelyet a magyar állam ad át a tőzsde
használatába. E helyiség tőzsdeteremmé való átalakítása
megkezdődött, átadásáig azonban továbbra is a Nemzetközi
Kereskeddelmi Központ I. emeletén lévő teremben folyik a tőzsdei
kereskedés. (MTI-Tőzsdei Hírszolgálat)
(folyt. köv.)
1990. április 24., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|