 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Lenin-ünnepély - Gorbacsov (2. rész)
|
Napjainkban hallhatók olyan kritikák (Jurij Afanaszjev történész
a parlamentben fejtett ki ilyen véleményt), hogy Lenin volt az, aki
az erőszakot az állami politika rangjára emelte - emlékeztetett
Gorbacsov, s Lenin idézetekkel cáfolta ezeket az állításokat.
Beszélt arról, hogy Lenin a legvégsőkig elment a politikai eszközök
alkalmazásában. E megjegyzésnek különös aktualitást ad a szovjet
társadalom több éleződő válsága, amelynek megfékezésében bizonyos
erők számára egyre vonzóbbnak tűnik az erőszak alkalmazása.
Ugyancsak a ma politikai vitájában kívánt érvül szolgálni az a
megjegyzés is, amely Lenin szavaival ítélte el az olcsó
népszerűségre törekvő populizmus politikáját is. Ennek kapcsán
mondta Gorbacsov, hogy a hatalom feladata és célja megteremteni a
feltételeket a valódi demokratikus élethez.
A szovjet belpolitika legégetőbb kérdéséről, a föderáció
megújításáról szólva kifejtette: Lenin föderációs elgondolásai közül
számos egyáltalán nem, vagy csak formálisan valósult meg. Utalt
arra, hogy Lenin maga is önkéntes alapon, az önrendelkezéshez való
jog - benne az esetleges kiválás joga - elismerésével tartotta
megvalósíthatónak a szovjet föderáció megteremtését.
Ezzel összefüggésben Gorbacsov határozottan elutasította a
baltikumi és kaukázusi szeparatista törekvéseket, s az alkotmányos
keretek megőrzésére szólított fel.
Röviden utalt a gazdaság gyökeres megreformálásának feladatára,
a szabályozott piacgazdálkodásra való áttérés teendőire, a
földreformra. Közölte, hogy a nemrég meghonosított elnöki
rendszernek is egyik legfőbb célja a gazdasági reform
radikalizálása.
A szovjet párt helyzetét érintve a tömegbefolyás erősítése
érdekében ,,a meggyőzés bolsevista művészetének,, újjáélesztését
sürgette. Annak a véleményének adott hangot, hogy az (állami)
irányítási funkciókról való lemondás nem csökkenti az SZKP
tekintélyét.
Végezetül kifejtette, hogy az átalakítás politikájának nincs
ésszerű alternatívája, az pedig nem valósulhat meg a lenini örökség
nélkül. +++
1990. április 20., péntek 18:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|