Rendszerváltás és az MTI

	A magyar-román viszony
---------------------- München, 1990. április 10. (SZER, Magyar Híradó) - Király Károly, a romániai ideiglenes nemzeti egységtanács alelnöke Budapesten tartózkodik. Németh Miklós miniszterelnökkel megvitatta a két országot érdeklő kérdéseket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Ezzel kapcsolatban most csupán arra a sajnálatos tényre utalnánk a magunk részéről, hogy sajnos egyelőre nincs kidolgozva a nemzetközi jogban, hogy mely kollektív politikai, önigazgatási, kulturális és iskoláztatási jogok illetik meg kötelezően a nemzeti kisebbségeket. Az új demokratikus magyar kormánynak tehát az lesz várhatóan az egyik legfontosabb külpolitikai feladata, hogy az illetékes nemzetközi fórumok előtt ezt a hiányt szóvá tegye, és szorgalmazza a kielégítő nemzetközi szabályozást, azaz a nemzeti kisebbségeket kötelezően megillető jogok nemzetközi szerződésekben történő kodifikálását és szankcionálását. Ezek a jogok szankciók nélkül csupán üres jogok lennének, és betarttatásuk nem lenne lehetséges. De amíg sikerül ezt elérni, addig is meg kell tenni ami már most is lehetséges. A román és magyar nép legjobbjai változatlanul bíznak abban, hogy a decemberi forradalom nemcsak a kommunista diktatúrát döntötte meg, de egyben az emberi méltóság forradalma is volt, amely elvezet ahhoz, hogy a román és a magyar nép is úgy élhessen együtt a soknemzetiségű Romániában, amilyen harmóniában élnek például Svájc, Finnország, Belgium, Kanada különböző népei egyazon államban, teljesen egyenjogúan. Magyarország új vezető pártjainak ezért mielőbb fel kellene vennie a kapcsolatot Románia új, potenciálisan jelentős pártjaival. Szőcs Géza azonban most arról tudósít, hogy egyelőre ez még nem történt meg. (folyt.) 1990. április 10., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar-román viszony - 1. folyt.
- Meglepő közlemény látott napvilágot a bukaresti Dreptatea című lapban, előzőleg pedig a román televízió 1-es csatornáján. A közlemény a román Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt és a Magyar Néppárt kapcsolatfelvételét adja hírül annak kapcsán, hogy Dezső László, a Magyar Néppárt országos elnökségének tagja a román Parasztpárt meghívására Romániába látogatott. Mielőtt magával a közleménnyel foglalkoznánk, nem árt emlékeztetni arra, hogy míg a Magyar Néppárt a mostanai választásokon 1 százalék körüli eredménnyel szerepelt, addig a román Parasztpárt a május végi ottani választások egyik nagy esélyese. Az a román Parasztpárt, amely a jelenlegi politikai spektrumon belül a román nemzeti gondolat leghangosabb zászlóvivője. Román parasztpárti politikusok az elmúlt időszakban nemegyszer döbbentették meg az erdélyi magyarokat türelmetlen és tájékozatlan kijelentéseikkel, mint például azzal, hogy: véget kell vetni a romániai magyarságot egy etnikumnak tekintő szemlélettel, mivel az úgynevezett magyaroknak egy része valójában nem is magyar, hanem külön nemzetiség, nevezetesen székely. Ehhez képest meglepőnek tűnhet a román Parasztpárt és a Magyar Néppárt közleményének már a legelső érdemi mondata, amely úgy szól, hogy Dezső László és a román Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu megállapították, hogy "programjuk és nézeteik hasonlóak." A közeleményből továbbá kiderül, hogy a román Parasztpárt kisebbségi politikájának alapja az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat. A szóbanforgó gyulafehérvári program a legmesszebbmenő önkormányzati jogokat ígérte a nemzetiségieknek, oly liberális szellemben, hogy mindmáig, 72 év alatt egyetlen román kormány sem merte őket alkotmányban rögzíteni. Vajon épp ez a Parasztpárt lesz az, amelyik komolyan fogja venni Gyulafehérvár szellemét? (folyt.) 1990. április 10., kedd
Vissza »

	- A magyar-román viszony - 2. folyt.
A közlemény retorikája a továbbiakban sem nélkülözi a barátságos fordulatokat. A pártszempontok és nemzeti érdek átfedődése az utolsó mondatban válik nyilvánvalóvá: "a két kereszténydemokrata parasztpárt jó kapcsolata garantálhatja a két szomszédos nép közötti normális kontaktust." Mindezek után nehéz fel nem tenni a kérdést - és ezt már én kérdem: vajon hol tartanak a román-magyar pártközi kapcsolatok? Jelen esetben vajon a román Kereszténydemokrata Parasztpárt miért nem hívta meg a Magyar Demokrata Fórumot és a magyar kereszténydemokratákat, esetleg kisgazdákat is? A szóbanforgó magyarországi pártok és a többek is mit tettek eddig a dialógusért a román pártokkal? Meddig fogja az itteni nemzeti jobbközépet a Magyar Néppárt képviselni Bukarestben? +++ 1990. április 10., kedd
Vissza »