|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
The Guardian: ,,Egy boldog mensevik látóhatár,, (2.rész)
|
,,Teljesen jogosan szögezte le hétfőn Antall József, a demokrata fórum vezetője - folytatja a cikkíró -, hogy Magyarországon a jobbközép győzelme visszatérést jelent azokhoz az értékekhez, amelyek alapján a kisgazdák földcsuszamlásszerű győzelmet arattak az utolsó szabad választásokon 1945-ben. Ezek az értékek: az egyházban, a nemzetben és a demokráciában való hit, a helyi autonómia, a kisvállalkozás és a paraszti magángazdálkodás, ami különösen fontos egy olyan országban, ahol változatlanul erős a mezőgazdasági lakosság befolyása.
,,Habár az előjelek a jobboldal számára kedvezőek a forradalmat közvetlenül követő időszakban, a kép távolról sem borús a balközép szempontjából. A kelet-európai szociáldemokrácia számára ugyanis teljes kört írt le a történelem azóta, hogy Lenin és Martov 1903-ban Londonban bolsevikokra és mensevikekre szakította szét az orosz szociáldemokrata és munkáspártot,,.
Traynor emlékeztet rá, hogy a lengyel, a magyar, a keletnémet és a szlovén kommunista párt megszüntette önmagát és új néven ,,alapvetően szociáldemokrata programot fogadott el,,.
,,Magyarországon a baloldal egyesített erői a szavazatok 15 százalékát kaptak, s ez elfogadható alap, amire építeni lehet. A sebek ápolásának most következő korszaka összpontosítja majd az elméket. A legközelebbi néhány hónap során a kommunistából szocialistává lett párt éléről alighanem távozik Nyers Rezső, aki a múlt októberi pártkongresszuson sikeresen hárította el a szociáldemokrácia honosítására tett kísérleteket. Ezután Pozsgay Imre és Németh Miklós távozó miniszterelnök majd végigviszi ezt a folyamatot, s így előbb-utóbb magukhoz vonzzák a második helyre befutott szabad demokraták egy részét.,,
A szerző áttekinti a keletnémet, a bolgár, a csehszlovák és a lengyel helyzetet, illetve az itt szerinte várható fejleményeket, majd megállapítja: ,,a hagyományos bal-jobb polarizáció fokozatos folyamat és nem fog kikristályosodni a választások ezután következő sorozata előtt. A Szolidaritás, a Polgári Fórum, a Magyar Demokrata Fórum, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács - ezek a politikai mozgalmak dominálnak pillanatnyilag Kelet-Európában. A hiányzó elem: a ,,párt,,. Szerinte nemcsak azért nem nevezik e mozgalmak pártnak magukat, mert a fogalom a párttal való gondolattársítás révén visszataszítóvá vált, hanem elsősorban azért, mivel a legszélesebb támogatásra törekedve, el kívánják kerülni bal-, illetve jobboldali beskatulyáztatásukat. (folyt.)
1990. április 11., szerda 21:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|