|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó 1
|
Láng Judit és Garajszki István, az MTI tudósítói jelentik:
Pozsony, 1990. április 9. hétfő (MTI-tud.) Magyarország,
Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek, valamint
külügyminisztereinek részvételével hétfőn délelőtt a pozsonyi várban
magyar-lengyel-csehszlovák hármas csúcstalálkozó kezdődött, amelyre
megfigyelői státussal meghívást kapott Ausztria, Jugoszlávia és
Olaszország külügyminisztere.
A csúcstalálkozón a Magyarországot Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter képviselte. A tárgyalóasztal mellett foglaltak helyet a három ország politikai közvéleményének más neves személyiségei is. Magyarországról Kiss Gy. Csaba, Kulin Ferenc, Kőszeg Ferenc, Pozsgay Imre, Bod Péter Ákos és Jakab Róbertné érkezett Pozsonyba.
A Václav Havel köztársasági elnök javaslata nyomán összehívott csúcstalálkozón való magyar részvétel eleinte bizonytalan volt, egyrészt a választások miatt, de a napirenden szereplő témakörök fontosságának, súlyának eltérő megítélése miatt is. A tanácskozás teljes körű megtartását szorgalmazó Gianni De Michelis olasz külügyminiszternek Horn Gyula külügyminiszter mindezt úgy fogalmazta meg, hogy ,,a pozsonyi csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon a térség valós problémái, köztük a nemzetiségi magyarok helyzete is terítékre kerül,,.
Alapos megfontolás után végül az a döntés született, hogy Magyarország - bár a választások eredményeként alaposan módosul a magyar politikai vezetőség összetétele - képviselteti magát a regionális tanácskozáson. A döntést mindenekelőtt az motiválta, hogy Magyarország nem kívánt az együttműködés kerékkötőjévé válni. Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés súlyának megfelelő kezelése is biztosítottnak látszik a tanácskozáson. (folyt.)
1990. április 9., hétfő 11:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|