|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi magyarok - bécsi nyilatkozat
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. április 5. csütörtök (MTI-tud) - A magyarok
elleni marosvásárhelyi pogrom idején a helyi hatóságok csődöt
mondtak, és a hadsereget későn hívták ki a rend helyreállítására.
Erről beszélt Bécsben újságíróknak Andrei Plesu román kulturális
miniszter és nemzetiségi, valamint vallási ügyekkel foglalkozó
helyettese, Horváth Andor. Mindketten a kulturális miniszterek
nemzetközi tanácskozására érkeztek az osztrák fővárosba.
Plesu kifejtette: véleménye szerint Marosvásárhelyen ,,manipulálták a helyzetet,, , s bár még nem tudni, hogy pontosan kik, az tény, hogy ennek folytán a városban a tömeg ,,kezelhetetlenné,, vált. Horváth a Vatra Romaneasca román nacionalista szervezetről szólva - amely gyaníthatóan a véres események hátterében állt - közölte, hogy az ma Romániában ,,mindenütt jelen van,, , de tényleges vezetői nem ismertek. A miniszter ehhez hozzáfűzte, hogy a Vatra általa ismert tagjai nem tekinthetők fasisztáknak, de bizonyosra veszi, hogy a szervezetben szélsőséges elemek is vannak.
Horváth miniszterhelyettes hangoztatta: az erdélyi nyugtalanság létrejöttének csak egyik vonatkozása a magyar kisebbség anyanyelvű oktatással kapcsolatos követelése. Ez teljesen indokolt igény, hisz a magyar nemzetiség olyan, törvényben rögzített jogáról van szó, amely a hatvanas évekig érvényre is jutott, s most itt az ideje visszaállításának. Andrei Plesu szükségesnek mondta, hogy programot dolgozzanak ki a nemzetiségi kultúrák szabad fejlődésére, többek között a kisebbségek múzeumának létrehozására.
A két vendég véleményt mondott a romániai helyzet más időszerű kérdéseiről és az ország politikai életének több ismert résztvevőjéről is. Mindketten bírálták azokat - közöttük Doina Cornea asszonyt -, akik szerintük ,,a forradalmi hős,, szerepköréhez ragaszkodva most valamiféle öncélú ellenzékiséget képviselnek. Ezzel szemben Tőkés László, aki a diktatúra elleni küzdelemben ugyancsak közismerten hősies magatartást tanusított, változatlanul igen konstruktív, szociális elkötelezettségű politikai tevékenységet fejt ki, mint a magyar kisebbség egyik vezetője, parlamenti képviselő, legújabban pedig mint református püspök is - mondta Horváth Andor. +++
1990. április 5., csütörtök 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|