|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF vendégeinek nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. április 5., csütörtök - A Magyar Demokrata Fórum
meghívására Magyarországon tartózkodó Alfred Dregger, a nyugatnémet
CDU-CSU parlamenti frakciójának elnöke, Valéry Giscard d,Estaing, a
francia UDF elnöke, az Európa Parlament liberális frakciójának
elnöke és Sir Christopher Prout, az Európa Parlament demokrata
frakciójának elnöke csütörtök este részt vett és felszólalt az MDF
budapesti választási nagygyűlésén. A politikusok ezután Antall
Józseffel, az MDF elnökével együtt nemzetközi sajtótájékoztatót
tartottak.
Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy a külföldi politikusok véleménye szerint Magyarországon milyen összetételű kormány tudna a legtöbbet tenni a gazdasági válságból való kijutás érdekében, Sir Christopher Prout elmondta: véleménye szerint most rendkívül fontos, hogy Magyarország pontos jelzést adjon a nemzetközi környezetének arról, társadalma és gazdasága milyen irányba kíván haladni. Ez azonban nem sikerülhet akkor, ha olyan pártok lépnek koalicióra, amelyek merőben különböző politikai nézeteket képviselnek. Ezért is ítélte fontosnak, hogy a választások második fordulójában az MDF abszolut és világos többséget szerezzen. Valery Giscard d,Estaing is egyetértett azzal, hogy Magyarországnak most ,,többségi kormányzásra és világos politikára van szüksége a gazdasági életben,,. Hozzátette, hogy a piacgazdaságra való áttérés akkor lehet eredményes, ha azt megfelelő szociális intézkedések is kisérik. Alfred Dregger úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon olyan kormány lehet sikeres, amely legfontosabb céljának a szabad jogállamiság létrehozását és a szociális piacgazdaság kialakítását tekinti. Úgy ítélte meg, hogy az MDF elkötelezte magát e két cél mellett. Személyes meggyőződése szerint az MDF választási győzelme egyaránt szolgálná Magyarország és Európa érdekeit.
A sajtótájékoztatón több külföldi újságíró hozta szóba a Romániában élő nemzetiségek kérdését. Mindhárom külföldi politikus úgy vélekedett, hogy e problémára mielőbb meg kell találni a megoldást. Giscard d, Estaing - aki Franciaország elnökeként a helsinki záróokmány egyik aláírója volt - hazájának feladatairól szólva kiemelte: a francia kormánynak fel kell használnia minden meglévő befolyását Romániában a nemzetiségi kisebbségek jogainak elismertetésére, életkörülményeik javítására. Alfred Dregger pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugat-európai országok fellépése hatásosabb lenne, ha arra a Közös Piac tagországai együttesen vállalkoznának a nemzeti kisebbségek érdekében. (folyt.köv.)
1990. április 5., csütörtök 22:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF vendégeinek nemzetközi sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Antall Józsefnek külön is feltették a kérdést: elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamikor megkérdőjelezhetővé válnának Románia jelenlegi határai. Az MDF elnöke válaszában utalt arra, hogy Magyarország is aláírta a helsinki záróokmányt, amely szerint az aláírók lemondanak a határok erőszakos megváltoztatásáról. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a trianoni békeszerződés nemcsak megállapította ezeket a határokat, hanem egyben kötelezővé is tette az utódállamok és a szomszédos államok számára a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását. Ezt az aláírók garantálták. Ezért az aláírók jogi és erkölcsi kötelezettsége ezt a garanciárát szem előtt tartani. (MTI)
1990. április 5., csütörtök 22:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|