|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
The Independent: Antall-interjú (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. április 4. szerda (MTI-tud) - Antall
Józsefnek, a Magyar Demokrata Fórum elnökének pártja arculatáról,
célkitűzéseiről és az európai politikai pártok sorában elfoglalt
helyéről adott hosszabb nyilatkozatát közölte szerdai számában a The
Independent.
Karacs Imre, a tekintélyes független brit napilap budapesti tudósítója elöljáróban kiemelte: a választások első fordulója nyomán csupán két nagy párt, az MDF és az SZDSZ verseng komoly eséllyel a hatalomért, és valószínűnek látszik - hacsak a szabaddemokraták a második fordulóban felül nem múlják saját várakozásaikat -, hogy Antall József lesz Magyarország első poszt-kommunista kormányfője.
- Mindenekelőtt azt kell meghatároznom - kezdte nyilatkozatát az MDF elnöke -, hogy mi az, aminek ez a párt nem tekinthető. A Magyar Demokrata Fórum nem populista párt. Ez az, ahol a Nyugat első alapvető félreértése kezdődik.
A mozgalom kezdetei a harmincas évekre nyúlnak vissza, amikor az értelmiség egy rétege a parasztságban gyökerezett, amelyet a szellemi megújulás forrásának tekintett - mondta. Hangsúlyozta, hogy ez a politikai irányzat erősen nemzeti volt, de ez nem azonos fogalom a nacionalistával. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ebben az időben Hitler és Sztálin közé került, ami jelentősen befolyásolta a nemzeti érzéseket és a függetlenségi vágyat.
A The Independent szerint az MDF elnöke az interjúban két politikai főáramlat egybetorkollásából eredeztette pártja eszmei forrásait, nevezetesen a XIX. századi ,,klaszikus magyar liberalizmus,, Kossuth, Széchenyi és Deák által megfogalmazott eszmei vonulatának találkozásaként a kereszténydemokráciával, amely Ludwig Erhard szociális piacgazdaságához kötődik. Nyugat-európai párhuzamokkal élve Antall József olyan politikai pártként írta le a demokrata fórumot, amely nyugatnémet nézőpontból erős liberális elemekkel rendelkező kereszténydemokrata pártként lenne jellemezhető, Franciaországban valahol Giscard és Chirac pártjai között, Nagy-Britanniában pedig a konzervatív párt és a liberálisok között elhelyezkedő erőnek tekinthetnék. Megjegyezte, hogy a brit politikai szerkezet erős különbözősége miatt nehéz lenne az MDF-et a konzervatívokkal összehasonlítani. (folyt.)
1990. április 4., szerda 15:35
|
Vissza »
|
|
The Independent: Antall-interjú (2.rész)
|
- Mindazonáltal a Magyar Demokrata Fórum az európai demokratikus unióhoz óhajt tartozni, amely kereszténydemokratákat, Gaulle-istákat és a brit konzervatívokat tömöríti. Ezek szövetségeseink. A fő dolog az, hogy nincs semmiféle közösségünk a szociáldemokratákkal - hangoztatta Antall József. Nyomatékosan hozzátette:
- Nem vagyunk nacionalisták. A Magyar Demokrata Fórum semmivel sem inkább nemzeti-hajlamú, mint a brit konzervatív párt, vagy a francia Gaulle-isták. Ámde tény, hogy egy kis nemzet egy nagyobbnál mindig erősebb hangsúlyt helyez nemzeti értékeire. S egy olyan ország, amely nem vívott ki függetlenséget, nagyobb nyomatékot ad ezeknek, mint egy független (ország). Mi csak azt mondjuk, hogy a nemzeti értékeket fontosnak tartjuk, még a XX. század végén is.
- Három tényezőt kell figyelembevenni. Elsőként geopolitikai helyzetünket. Másodszor azt, hogy évszázadokon át nem voltunk függetlenek - nem vagyunk inkább nemzeti-hajlamúak, mint a litvánok, a lettek, vagy a lengyelek. A harmadik tényező az, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mivel a magyarok egyharmada határainkon kívül él. Következésképpen a nemzeti hovatartozás rendkívül fontos. Ez kifejeződik a magyar kultúrában, irodalomban. De semmi köze a jobboldali szélsőségességhez, nacionalizmushoz és legkevésbé függ össze antiszemitizmussal, vagy fajgyűlölettel.
A The Independent tudósítója megírta, hogy az Antall-család egyik legmegbecsültebb kincse egy Alexander tábornagy aláírásával ellátott oklevél, amely köszönetet mond idősebb Antall Józsefnek, amiért a háború alatt zsidókat, lengyeleket és fogságba esett szövetséges katonákat mentett ki a nácik karmaiból. ,,Jutalma a Gestapo börtönén túlmenően az volt, hogy mielőtt a kommunisták elbocsátották volna, két évig helye volt a kormányban,, - jegyezte meg Karacs Imre.
- Célom az, hogy a magyar hagyományokra alapozott és az európai kereszténydemokrata és néppártokkal szövetséges modern európai centrista párttá szervezzem a Magyar Demokrata Fórumot - mondta végezetül a The Independent tudósítójának adott nyilatkozatában Antall József. +++
1990. április 4., szerda 16:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|