|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Alapítvány a magyar-román megbékélésért
|
1990. április 4. - A magyar és a román nép megértését
elősegítő, március 19-én és 20-án Budapesten tartott értelmiségi
találkozó több magyar résztvevője egyeztette álláspontját szerdán a
magyar külügyminisztériumban az "Alapítvány a magyar-román
megbékélésért" alapító iratával kapcsolatosan. Romániából csak egy
meghívott jött el: Lányi Szabolcs, a Független Magyar Párt elnöke. A
többiek a román belpolitikai életben való aktív részvételük miatt
nem tudtak részt venni a tárgyaláson, ahol az eredeti tervek szerint
az alapító irat aláírására is sor került volna.
Az Alapítvány - amelynek induló tőkéje a magyar kormány által adományozott 15 millió forint - célul tűzi a két nép közti párbeszéd intézményesítését, egymás megismerésének elősegítését. Közös könyvkiadói tevékenységet irányoz elő, valamint egy-egy - magyar illetve román nyelvű, azonos tartalmú - újság kiadását és mind a két országban való terjesztését. Horn Gyula külügyminiszter, aki a március 19-2O-i találkozó fővédnöke volt, s - a magyar résztvevők szándéka szerint - az alapítványi kuratórium elnöke lesz, úgy fogalmazott, hogy az alapítvány célja az értelmiség szavát eljuttatni a román közvéleményhez. Utalt arra, hogy az említett értelmiségi találkozón elfogadott alapítványi terv kedvező visszhangra talált külföldön. A kezdeményezők arra törekszenek, hogy az alapítvány az Európa Tanács kereteibe illeszkedjen, s felkérték a szervezetet, hogy hozzon létre külön szekciót a kisebbségi jogok védelmére. Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára felkarolta ezt az ügyet - mondta Horn Gyula, aki egyébként a kuratórium elnökének tisztét magánemberként, s nem külügyminiszterként töltené be. Az alapítvány székhelye Budapesten lesz, de a magyar résztvevők felkérik a román fél képviselőit, hogy Bukarestben is jelöljenek ki egy székhelyet.
A kuratóriumban magyarországi magyarok és románok, romániai magyarok és románok, emigrációban élő románok és magyarok, valamint egyes külföldi személyiségek kapnának helyet. A résztvevők javaslatot tettek többek közt Konrád György, Kosáry Domokos, Raffay Ernő, Domokos Géza, Sütő András, Mircea Dinescu, Dan Petrescu, Gabriel Liiceanu, az ételmiségi találkozót kezdeményező Josef von Ferenczy, Gianni de Michelis olasz külügyminiszter és Fejtő Ferenc kuratóriumi tagságára.
A tanácskozás résztvevői felkérik a román felet, hogy nyilvánítsanak véleményt a kuratórium magyar kezdeményezőinek egyeztetett álláspontjáról, javaslatairól. (MTI)
1990. április 4., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|