|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 2. folyt.
|
Egy kisebbségnek elveszik a nyelvét, utána elveszik a szülőföldjét - abban a pillanatban kivégezték ezt a kisebbséget. Tehát ennek a veszélye éppen akkor mutatkozik meg, amikor a legnagyobb remény felkínálkozik történelmileg arra, hogy a magyarság most végre megkapja azokat a jogokat. Úgy tapasztaltam, mindenki, aki onnét Erdélyből, Romániából jön át, határozottan ki akar állni a saját jogaiért. A magyarság amilyen levert volt, amilyen félénk volt, bizonytalan volt - most a félelem mellett is határozott.
- Mi tehát most a teendő Magyarországon? Az, hogy felhívni a nemzetközi közvéleményt a nyugati kormányokat és hatalmakat arra, hogy figyeljék az emberi jogok tiszteletben tartását Romániában, az emberi és a kisebbségi jogokat.
- Tehát, hogyha az elmúlt 30 esztendőben Nyugat nemigen tudta azt, hogy mi itt az igazi valóság Közép-Európában, Kelet-Európában. Az elmúlt két esztendő a csendes forradalmak, és a tragikus, véres forradalmak rádöbbenthették volna az Európa valóságára. Most valóban segíthetnek azzal - semmi mással, csak azzal segíthetne Nyugat - ha igazi, tárgyilagos megfigyelőket küldenének be az országba. Mert azok a tájékoztatási eszközök - ahogyan az előbb mondtam -, azok teljesen meg tudják őrjíteni a tanulatlan, tájékozatlan tömegeket, akiket 30-40 évig elzártak mindentől. Akiket most szabadítanak fel, azokat nem a fegyelmezett tudás fogja irányítani, hanem a vérengző tudat. És ez a veszély óriási ma Romániában, úgyhogy Nyugat mindenképpen azzal tud segíteni, hogyha igazi megfigyelőket, tárgyilagos embereket küld el Romániába és követelik, hogy azok dirigálhassák ki az ottani eseményt. +++
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|