|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 1. folyt.
|
- Szinte kezd elterjedni egész Erdélyben. De a legszomorúbb, a leglehangolóbb az, hogy a román hírközlő szervek szítják a lakosság indulatait, bőszítik őket. Olyan módon tájékoztatják félre a lakosságot, ahogyan szinte Ceausescu idejében félretájékoztatták. Most más előjellel természetesen mindenért a magyarságot okolják.
Ma reggel egy ortodox pap véleményét hallottam - meg is hatódtam tőle -, mert ő mondta, hogy nem igazak azok a híresztelések, amiket a román kormány elhint és szétsugároz az országban. Mert odaát, amelyiknek ő a papja, ott nem halt meg senki sem, a magyarok nem bántottak senkit, tehát ő maga cáfolta meg. Feszült, fojtott, drámai a helyzet Romániában. Pedig ha az ember elgondolja - történelmi méretekben gondolja el -, hogy mi is történt ebben a században. A magyarságnak Trianont kellett elviselnie. A románságnak most csak a demokráciát kellene elviselnie.
Ég és föld a kettő közötti különbség, mert Trianont a békeszerződéssel ráerőltették egy térségre, így a magyar kisebbségre is. Most a demokráciát kellene elviselniük a románoknak. Abban a pillanatban, hogyha ezt elviselnék, ez a helyzet nem adódhatott volna elő.
- Tehát Csoóri Sándor úgy látja, hogy van megoldás az esetben, hogyha az emberi jogokat betartják Romániában. Tehát az ideiglenes kormány érvényt szerez ennek?
- Az emberi jogokat és intézményes jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek, mert a Nyugat mindig abba az önhittségbe, és abba a vak tévedésbe esett bele, hogyha az emberi jogokat biztosítják - tehát ha ezt kinyilvánítják -, akkor máris megoldottak a kisebbségi jogok. De ez sosem így van. Mindaddig, amíg nincsenek intézményes jogai, iskolái, egyetemei, bizonyos tulajdona nincs a kisebbségnek, akkor minden elvehető tőle. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|