|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Székelyudvarhelyi felhívás
|
--------------------------
London, 1990. március 24. (BBC, Panoráma) - Hallgassuk meg Siklós István jelentését Budapestről:
Ma került nyilvánosságra egy budapesti sajtókonferencián a romániai magyaroknak az a felhívása, amelyet március 21-ikén Székelyudvarhelyen kelteztek.
A felhívás a román néphez, a romániai kormány testületeihez és az egyesült nemzetekhez szól. Az angol nyelvű dokumentum mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a több mint 2 milliónyi magyarság alapvető emberi jogait súlyosan érintette a román hatóságok bizonytalankodó magatartása.
A felhívás ezután a marosvásárhelyi vérengzésről beszél, amelynek - legújabb értesülés szerint - nyolc halálos áldozata és háromszáz sebesültje van, közöttük igen sokaknak súlyos az állapota.
A felhívás Sütő András nevét külön is említi - Sütő Andrást jelen pillanatban egy budapesti kórházban kezelik.
A felhívás arról beszél, hogy a Marosvásárhelyen támadó, vasvillával, botokkal, vasrudakkal felfegyverzett román tömeget itallal is bőven ellátták a szervezők, holott Marosvásárhelyen sehol sem lehetett szeszesitalt kapni.
A székelyudvarhelyi felhívás kéri a vérengzés szervezőinek, elkövetőinek megnevezését és felelősségre vonását. Arra is felszólítanak a dokumentum megfogalmazói, hogy szüntessék be a román tömegtájékoztatási eszközök az elfogult, magyarellenes híradásaikat.
Azóta a bukaresti ideiglenes kormány miniszterelnöke beismerte, hogy a román sajtó egyes jelentései félrevezetőek voltak, és alaptalanul érte vád Magyarországot a marosvásárhelyi vérengzés előidézésében. (folyt.)
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Felhívás a romániai néphez - 1. folyt.
|
A miniszterelnök ígéretet tett a magyar kisebbségi jogok hathatós biztosítására, a következő tanévtől a magyar anyanyelvű oktatás átszervezésére és a magyar kisebbség követeléseinek a kielégítésére.
A román kormány cselekvőkészségének kétes voltára világít rá a nemzetközi sajtó tudósítóinak sikertelen kísérlete március 22-ikén arra, hogy autókonvojával bejusson a katonaság körbezárta Marosvásárhelyre. A sajtóküldöttséget állítólag várta az a bizottság, amely a városban a nyugalom helyreállítását, a magyarok követeléseinek békés rendezését tűzte ki célul.
Ebben a bizottságban nemcsak a város helyhatósága, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, hanem a bukaresti kormány és megbízottja is részt vettek, az újságírókat mégsem engedték be a városba.
Az utat elzáró tank román parancsnoka a BBC-nek magyarul adott interjújában elmondta, hogy mindenért a magyarok felelősek, túl sokat akarnak, túl hamar.
Beszélt arról a külföldi tv-filmfelvételről is, amelyen egy földön fekvő, haldokló férfi volt látható, s akit védtelen állapotában tovább ütlegeltek, ágyékába tapostak. A tank parancsnoka szerint a férfi román volt, a tettesek magyarok, Ő a filmet a bukaresti Román Televízióban látta. Ugyanezt a filmet a Magyar Televízió is közvetítette, azt a látszatot keltve, hogy a földön fekvő férfi magyar, a támadók románok. A BBC-interjú kazettáját később a katonaság elkobozta, arra való hivatkozással, hogy vizsgálatra szorul, ugyanis esetleg felbújtó, románellenes anyagot tartalmaz.
Az ENSZ-hez forduló székelyudvarhelyi felhívás a magyarok mellett a német ajkúak, szlávok, cigányok és más nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását is sürgeti, és kéri, hogy az ENSZ küldjön állandó megfigyelőt Romániába. (folyt.)
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Felhívás a romániai néphez - 2. folyt.
|
A felhívást kicsempésző személyek a sajtókonferencián részt vevő külföldi újságírókat, tv- és rádiótudósítókat nyomatékosan kérték, hogy legyenek jelen Erdélyben, Romániában, mert egyedül a nyilvánosság biztosítása nyújthat hathatós védelmet a romániai magyar kisebbségnek. +++
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|