|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti fórum
|
1990. március 22., csütörtök - Bármilyen kormány is
alakuljon a választások után, a szakszervezetek készek az
együttműködésre, ha az ország új irányítói hozzájuk hasonlóan
gondolkodnak a munkavállalók problémáiról - mondta Nagy Sándor, a
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke az Építők
Szakszervezeti Szövetsége által szervezett csütörtöki főrumon. A
szakszervezetek a kezüket nyújtják, de azt nem engedik, hogy arra
bárki is ráüthessen - folytatta az elnök, aki szerint egyes pártok a
választási kampányban egyre erőteljesebben a mozgalom
korlátozásával, felszámolásával fenyegetőznek.
Szegő Andrea, a szövetség alelnöke úgy vélekedett, hogy a többpártrendszeren alapuló új Parlamentben elvileg megnőnek a szakszervezetek esélyei a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, de egyelőre még nagy kérdés, hogy a pártok mennyire támogatják majd a mozgalom törekvéseit. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek érdekérvényesítésének új útjait olyan körülmények között kell keresni, amikor a gazdasági válság - legalábbis rövid távon - tovább mélyül, s a foglalkoztatási gondok tovább szaporodnak. Előrevetítette annak az árnyékát, hogy magán a szakszervezeteken belül is óriási ellenerők lépnek majd fel a mozgalom egyes törekvéseivel szemben. Ezért tartja nagyon fontosnak a szakszervezetek egységének megőrzését.
A fórumon elhangzott az is: a régi SZOT már nem működik, az új szövetség pedig a tagjai által felajánlott díjakból nem igen töltheti be feladatát. A társult szakszervezetek ugyanis tagdíjuk 5 százalékát ajánlották fel a szövetségnek alakuló kongresszusukon, ez pedig a szövetség számításai szerint csak mintegy 50 szakértő foglalkoztatására nyújtana fedezetet. Márpedig, ha azt kívánják elérni, hogy a szövetség valóban érdemi szolgáltatásokat nyújtson szakszervezeteinek, például azok gazdasági jellegű tárgyalásaihoz, akkor ennél nagyobb szakembergárdára lenne szükség. A szövetséggel kapcsolatos elvárások között némi szerepzavar is tükrőződött a fórumon elhangzott hozzászólásokban, néhányan ugyanis úgy értelmezték a szövetség feladatait, mintha az a régi SZOT-hoz hasonlóan a mozgalom egészének központi irányító szerve lenne, márpedig az elfogadott alapokmány szerint az új szövetség tagjai nem erre szövetkeztek, és önállóságukat sértené, ha a szövetség arra törekedne. Nagy Sándor is arra figyelmeztetett: a múltban sem vált be, hogy mindent a SZOT akart intézni, s ez méginkább így lenne a jövőben. A szövetségnek ahhoz kell megteremtenie a feltételeket, hogy szakszervezetei eredményesen végezhessék munkájukat. (MTI)
1990. március 22., csütörtök 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|