|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A sajtótájékoztatón felvetődött: vajon nem csupán szavazatokat akar-e szerezni az MDF azzal, hogy síkra száll az Erdélyben élő magyarok érdekében, Antall József leszögezte: Erdély kérdésében nem pártérdekek érvényesülnek, hiszen a határokon túli magyar kisebbség sorsa alapvetően nemzeti ügy.
Csoóri Sándor, az MDF elnökségi tagja is elsősorban a napokban történt erdélyi eseményekre reagált. Rámutatott: míg decemberben forradalom zajlott le Romániában, úgy tűnik, hogy a mostani történések ellenforradalmat vetítenek előre. Mint mondotta: az elmúlt évtizedekben Romániában törvényerejű rendeletekkel fosztották meg az ott élő kisebbségeket jogaiktól, és éppen ezért a forradalom után természetes lett volna, ha mindezen jogokat visszaadják nekik. Úgy vélte, hogy a román nacionalizmus erői mindvégig tettenérhetők voltak az elmúlt évtizedekben is, s félő, hogy a jövőben mind nagyobb szerephez jutnak. A tágabb kelet-európai összefüggéseket is vizsgálva úgy vélekedett: Moldávia - a balti államokhoz hasonlóan - kiválhat a Szovjetunióból, s egyesülését Romániával éppúgy nem lehet majd megakadályozni, mint a két német államét. Márpedig - szögezte le végezetül Csoóri Sándor - a Nagy-Románia még további gondokat és veszélyt jelenthet Közép-Európa, illetve a romániai kisebbségek számára. (MTI)
1990. március 21., szerda 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|