|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Mikor érvénytelen a szavazat?
|
A novemberi népszavazás során is sok vita támadt a szavazatok érvénytelenségének megállapítása körül. Ezt a vitát várhatóan a március 25-i választások után sem lehet "megspórolni". A választások tisztaságához hozzátartozik, hogy az érintettek gyakorolhassák kifogásolási jogukat, s megfelelő testületek döntsenek.
Ebben a kérdésben önmagában a választójogi törvény szabályai nem igazítanak el teljesen. A jogszabály ugyanis csak a legfontosabb eseteket említi. A törvény szerint érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetőleg melyik párt listájára szavazott. Az Országos Választási Bizottság gyakorlatából azonban kitűnik; az érvénytelen szavazatok köre ennél jóval tágabb lehet. Nem vitatható ugyanis, hogy érvénytelennek kell tekinteni az olyan szavazatokat is, amelyeket választójoggal nem rendelkező személyek adnak le. És hasonlóan kell elbírálni azt az esetet is, ha nem az állandó lakóhely szerint kijelölt szavazókörben, igazolás nélkül szavaznak.
A szavazat tehát érvénytelen, ha a választásokról szóló törvény rendelkezéseit megsértve szavaz valaki, illetőleg ha nem a hivatalos szavazólapon adja le voksát. Ez a helyzet akkor is, ha a szavazólapról nem lehet megállapítani a szavazópolgár akaratát.
Felvetődhet a kérdés, hogyan kell minősíteni, ha a szavazatszámlálásnál kiderül, hogy a szavazólapról hiányzik az illetékes tanács bélyegzője. Bármilyen furcsa, ez súlyos törvényességi hiányosság, a szavazóhelyiségben történő bélyegzés ugyanis épp azt kívánja meggátolni, hogy a szavazólapokhoz esetleg hozzáférő illetéktelen személyek "preparált" szavazólapokkal cseréljék ki az urnába helyezett szavazólapokat. Másrészt, hogy a szavazókörön kivül lakó választópolgórok is szavazhassanak. Mindebből következik, hogy CSAK AZ A SZAVAZÓLAP TEKINTHETŐ HIVATALOSNAK, AMELYEN AZ ILLETÉKES TANÁCS BÉLYEGZŐJE IS SZEREPEL.
A választójogi törvény úgy fogalmaz, hogy érvényesen szavazni a jelölt, illetve a párt neve melletti négyzetben elhelyezett "+" jellel lehet. (folyt.)
1990. március 21., szerda 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|