|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)
|
Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.
Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.
- A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz. Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik legnagyobb áldozata Sütő András.
A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:
- A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében. Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva. Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig nem kapott választ. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|