Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész)
1990. március 20., kedd - Horn Gyula külügyminiszter sürgős, személyes üzenettel fordult Javier Pérez de Cuéllarhoz, az ENSZ főtitkárához, Teszfaje Tadesse-hoz, az ENSZ BT soros elnökéhez, valamint Jan Martenson főtitkár-helyetteshez, a genfi Emberi Jogi Központ vezetőjéhez. A magyar külügyminiszter az ENSZ Alapokmánya alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy a magyar kormány nevében mélységes aggodalmának adjon hangot a romániai magyarság ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn Gyula részletesen tájékoztatta a világszervezet vezetőit a Romániában élő magyarok emberi jogai, köztük az élethez és a személyes szabadsághoz való jogok példátlan és veszélyes méreteket öltött megsértései miatt. Minderről a magyar külügyminiszter kedden nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta: a marosvásárhelyi eseményekről értesülve kérte hazánk bukaresti nagykövetét, hogy keresse fel a román vezetőket: Iliescu elnököt, illetve Roman miniszterelnököt (a külügyminisztert nem lehet elérni, mert ő jelenleg Namíbiában tartózkodik, és így, noha meghívást kapott, nem vett részt a budapesti magyar-román értelmiségi találkozón sem). A nagykövet azonban nem tudott érintkezésbe lépni a román vezetőkkel. Ezért kedden délelőtt a magyar külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetet, és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések, a pogromok megakadályozására, hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek. Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is, hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos és számos súlyos sebesült áldozatot követelő akcióit. A román nacionalista hullám legvisszataszítóbb és a civilizált normák semmibevételét jelentő formája a magyarság Erdélyből való kiűzését célzó követelés. (folyt.köv.) 1990. március 20., kedd 14:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (2. rész)
A magyar külügyminiszter az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a normális állapotok helyreállítása érdekében. Az üzenet azt is leszögezi, hogy magyar részről ezúttal sem kívánnak beavatkozni a román belügyekbe, de nem nézhetjük tétlenül az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, beleértve a nemzetközi okmányokban rögzített kisebbségi jogok súlyos megsértéseinek esetét. A nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtania az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseibe ütköző román nacionalista lépések megfékezésében, még mielőtt a magyarlakta területeken a helyzet tovább súlyosbodik. Ebben a magyar kormány az ENSZ hatékony közreműködését kéri, miként abban is, hogy az emberi jogi bizottság küdjön különbizottságot a romániai helyzet tanulmányozására. A magyar külügyminiszter felhívta a román nagykövet figyelmét arra, hogy a marosvásárhelyi tragédia nem előzmény nélküli, hiszen már hosszabb ideje tapasztalható a romániai nacionalista jelenségek felerősödése, egyes olyan mozgalmak és pártok fellépése, amelyek a nagyromán nacionalizmus érvényesítését tűzik a zászlójukra. Ismertté vált az is, hogy ezek az elemek több helyen meg akarták akadályozni március 15-e romániai megünneplését, fenyegetően léptek fel a magyarokkal szemben. Mindez azt mutatja, hogy nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem egyre erősödő nacionalista hullámról. Ez súlyosan árt a magyar-román kapcsolatoknak, veszélyezteti a romániai magyarság jogainak érvényesítését, s immár fenyegeti puszta létüket is. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy ezek a nacionalista erők el akarják űzni a magyarokat szülőfüldjükről. Horn Gyula arról is tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a nap folyamán üzenettel fordul a januári bécsi utótalálkozó dokumentumát aláíró 34 ország külügyminiszteréhez. Ebben valamennyiüket arra kéri, hogy emeljék fel szavukat a romániai események miatt. A külügyminiszter végezetül elmondta: a mostani magyar-román értelmiségi párbeszédet éppen azért kezdeményezte hazánk, hogy megpróbálja okos szóval, érvekkel megvilágítani a múltat, és megegyezésre jusson a két országot feszítő kérdésekben. Ezen a találkozón magyar részről egyebek közt azt is hangsúlyozták, hogy a romániai nacionalista kilengések Romániának is nagyon sokat ártanak, megakadályozzák a demokratikus építkezést. (MTI) 1990. március 20., kedd 14:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Javítás az mtib1031 sz. hírre
A mai mtib1031 sz. Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész) című hírünk 1. bek. 3. sorában a név helyesen: Abdalla Szaleh al-Astal, az ENSZ BT soros elnöke ------------------------------------------------ (MTI) 1990. március 20., kedd 16:43
Vissza »