|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Horn Gyula külügyminiszter sürgős,
személyes üzenettel fordult Javier Pérez de Cuéllarhoz, az ENSZ
főtitkárához, Teszfaje Tadesse-hoz, az ENSZ BT soros elnökéhez,
valamint Jan Martenson főtitkár-helyetteshez, a genfi Emberi Jogi
Központ vezetőjéhez. A magyar külügyminiszter az ENSZ Alapokmánya
alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy a magyar kormány
nevében mélységes aggodalmának adjon hangot a romániai magyarság
ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn
Gyula részletesen tájékoztatta a világszervezet vezetőit a
Romániában élő magyarok emberi jogai, köztük az élethez és a
személyes szabadsághoz való jogok példátlan és veszélyes méreteket
öltött megsértései miatt. Minderről a magyar külügyminiszter kedden
nyilatkozott az MTI munkatársának.
Elmondta: a marosvásárhelyi eseményekről értesülve kérte hazánk bukaresti nagykövetét, hogy keresse fel a román vezetőket: Iliescu elnököt, illetve Roman miniszterelnököt (a külügyminisztert nem lehet elérni, mert ő jelenleg Namíbiában tartózkodik, és így, noha meghívást kapott, nem vett részt a budapesti magyar-román értelmiségi találkozón sem). A nagykövet azonban nem tudott érintkezésbe lépni a román vezetőkkel. Ezért kedden délelőtt a magyar külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetet, és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések, a pogromok megakadályozására, hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek.
Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is, hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos és számos súlyos sebesült áldozatot követelő akcióit. A román nacionalista hullám legvisszataszítóbb és a civilizált normák semmibevételét jelentő formája a magyarság Erdélyből való kiűzését célzó követelés. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|