|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Atrocitások Erdélyben
|
---------------------
München, 1990. március 20. (SZER, Magyar híradó) - Elcsépelt szó az aggodalom. Most mégis ezt a szót kell használnom a marosvásárhelyi eseményekre gondolva. Ami ott történt, az nemcsak Románia, és a magyarság ügye. Mert a kommunista uralom hosszú évtizedei után most végre megnyílt az út Európába. A nemcsak földrajzi értelemben felfogott Európában azonban nagyonis egyértelmű nézeteket vallanak jogról, erkölcsről, vallási és nemzetiségi szabadságjogokról. A felzórkózás és a csatlakozás mindkét félen - tehát jelen esetben a román kormányon is - múlik. Európa - mint ahogy eddig is - már kifejezte segítőkészségét.
Ara-Kovács Attila tudósítása:
- Annak ellenére, hogy a romániai sajtó általában nem, vagy csak torz formában számolt be eddig a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti véres pogromokról, az erdélyi magyarság szinte egy emberként emelte fel szavát az elkövetett atrocitások ellen, és máris megszerveződtek a szolidaritási akciók. Egész Kovászna megyében kétórás általános sztrájkot hirdettek meg, és Sepsiszentgyörgyön tüntetésre került sor délután egy órakor.
Erdélyi magyar források beszámoltak arról is, hogy az elkövetett atrocitások ellen a megyében élő számos román is felemelte szavát, illetve csatlakozott a meghirdetett sztrájkhoz.
Kolozsvárott a Magyar Demokrata Szövetség éles hangú táviratot küldött személyesen Iliescu elnöknek, amelyben a jelenlegi vezetést teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A távirat - melyet egyelőre még csak a kolozsvári televízió magyar adása volt hajlandó közreadni - megállapítja: (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Marosvásárhelyi események - 1. folyt.
|
A pogromok szervezettsége eloszlatott minden kétséget arra vonatkozóan, mintha ezek az események kizárólag spontán népi megmozdulások lettek volna. Ugyanakkor élesen rávilágít e szervezettség azoknak a bűnrészességére, akik - nevezetesen a hadsereg és a rendőrség - kezdetben még a helyszínre kivonulni sem voltak hajlandók. Később pedig tétlenül szemlélték a fejleményeket.
A Magyar Demokrata Szövetség távirata követeli, hogy a hadügyminiszter és a belügyminiszter azonnal rendeljen el vizsgálatot a marosvásárhelyi és szatmárnémeti eseményeknél asszisztáló helyi rendfenntartó erőknél. Ellenkező esetben az erdélyi magyarság politikai szervezetei kénytelenek azokhoz a nemzetközi erőkhöz fordulni, akikkel az emberi jogok garanciáira vonatkozó megállapodásokat Románia aláírta.
Marosvásárhelyen tegnap éjszaka óta a helyzet lényegében változatlan. Ugyan eltüntek az utcákról a Vatra Romaneasca szélsőséges csoportjai, a nyugtalanság azonban nem ült el. A még tegnap meghirdetett általános sztrájk megbénította a város forgalmát, ugyanakkor a magyarság nagy tömegben - beszámolók szerint 20-25 ezren lehetnek - jelenlen is tüntet a főtéren.
A városközpontot a hadsereg két részre osztotta, így a magyar és a mindössze néhány száz román tüntető jelenleg nem tud összecsapni. Bár a románok sokkal kisebb számban vannak jelen az utcákon, úgy tudni, tüntetésük mégis hangosabb, jelszavaikban újra és újra visszatérnek a március 19-ikei jelszavak: Magyarmentes Erdélyt Le a magyarokkal Inkább meghalunk, de Erdélyt nem adjuk (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Marosvásárhelyi események - 8/2. folyt.
|
Helyi idő szerint délután 4 órakor Király Károly, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöke a helyi magyar rádióban beszédet mondott, melyben nyugalomra szólította fel a magyar lakosságot.
Egyelőre még nem tudni, hogy Sütő András ügyében mi is fog történni. A Magyar Honvédség sajtóirodájától érkezett információk szerint már a román fővárosban tartózkodik az a katonai repülőgép, amelyik a jelenleg a bukeresti központi katonai kórházban kezelt magyar írót Budapestre hozná. Azonban magyarázatot még senki sem tudott adni arra, mi is állta eddig útját annak, hogy a tegnap súlyosan megsebesített Sütő Magyarországra érkezzék. +++
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|