|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Románia - tudósítói lead (1. rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 20. kedd (MTI-TUD) - Ion Iliescu, az
Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Marosvásárhelyen kialakult
helyzet miatt keddre virradóra televíziós beszédet intézett az
ország népéhez, Erdély lakosságához. Marosvásárhelyen - mondotta -
súlyossá váltak az események és román állampolgárok ,,az előző
eseményeket felmérve, értékelve, sajnálatos cselekedetekre
ragadtatták magukat,,. A tüntetők pártszékházakat dúltak fel,
közöttük az RMDSZ székházát. A Magyar Demokrata Szövetség több
tagját, közöttük Sütő András írót megsebesítették.
Iliescu nem tett említést a Vatra Romaneasca nacionalista szervezetéről, csupán ezt mondta: - A kialakult helyzet megoldásáért mindent meg kell tenni, mivel a feszültségek, a gyanusítgatások nem szolgálják sem a románok, sem pedig a magyarok érdekeit. A józan észre kell apellálnunk, nagy önmérsékletről kell bizonyságot tennünk, jobban meg kell értenünk egymás álláspontját, türelmet kell tanúsítanunk. - Szólt arról, hogy Romániában most kezdődik a választási időszak, ami fokozhatja a feszültségeket. Új terminológiát alkalmazott: ,,az alaplakosság,,-ot említette, azt, amelynek a nemzetiségekhez fűződő viszonya,, érdekében a felelős tényezőknek mindent meg kell tenniük a jobb megértésért.
Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi szervek nem tudták megfékezni a szélsőséges elemeket. Hozzátette: - Nemzeti érdek, hogy a szélsőséges akciók ne terjedjenek át más területekre. Szükség van arra, hogy a románok és a magyarok ne engedjenek ösztöneiknek. - Iliescu szerint párbeszédre van szükség, mert csak ez az út lehet a demokratikus fejlődés alapja. ,,Bízunk abban, hogy van erőnk az együttélés biztosításához. Meggyőződésem, hogy leküzdhetjük a nehéz pillanatokat,, - mondotta befejezésül.
Iliescu megnyilatkozása a romániai magyarságot nem nyugtatta meg, mert az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke ezúttal sem volt határozott. Nem szólt a szélsőséges, nacionalista Vatra Romaneasca szervezet magyarellenes tevékenységéről, amely már hosszabb idő óta zavart kelt az országban. Néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben folyamodott erőszakhoz a szervezet, amelynek tagjai között fellelhetők a volt Securitate egyes tagjai. (folyt.)
1990. március 20., kedd 07:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|