|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - A marosvásárhelyi atrocitások híre tartotta izgalomban kedd délelőtt a Budapesten zajló magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó résztvevőit. A magyarországi, az erdélyi magyar és a román szellemi élet vezető képviselőinek tanácskozása elhatározta, hogy programját némileg módosítva nyilatkozatban fogalmazza meg álláspontját az eseményekkel kapcsolatban. A tervezet megszövegezésére egy hat főből álló bizottságot választottak meg a résztvevők köréből.
Az előzetes vitában Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arra kérte a résztvevőket, hogy külön nyilatkozatban fejezzék ki szolidaritásukat Sütő Andrással, Európa egyik legkiemelkedőbb jelentőségű írójával. A Marosvásárhelyen történtek keserű fejleménye, hogy éppen azt a Sütő Andrást érte támadás, aki egész életét a párbeszédnek, az együttműködésnek szentelte.
Konrád György író tágabb összefüggésekbe helyezte az eseményeket. Rámutatott, hogy egész Közép-Kelet-Európában kibontakozófélben van a nacionalizmusnak egy agresszív vállfaja, amely már-már a fasizmusba csúszik át. Az ilyen tendenciákkal szemben a kormányoknak határozottan fel kell venniük a harcot. Az a kormány, amely engedékenységet tanúsít a pogromokkal szemben felrúgja a nemzetközi normákat. A fasizmusnak semmiképpen sem szabad teret engedni Európában. Konrád György egy szélesebb kitekintésű javaslattal is élt: ajánlotta, hogy az európai országok értelmisége dolgozza ki a demokrácia chartáját, amely rögzítené az érintett országok legfőbb magatartási normáit.
Demény Lajos oktatási miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy a Marosvásárhelyre átszállított, felheccelt emberek Romániának arról a szegény vidékéről érkeztek, amely a II. világháború idején már a Vasgárdának is bázisul szolgált. Később innen toborozta legdurvább tagjait a Securitate. Demény Lajos javasolta, hogy a román és a magyar értelmiség fejezze ki szolidaritását a marosvásárhelyi események minden áldozatával, ítéljék el a tetteseket, a kezdeményező szélsőséges nacionalista csoportokat, de azokat is, akik megtűrték őket. Elengedhetetlen az is, hogy rámutassanak a román kormány és a parlament felelősségére, amiért nem tudott, vagy nem volt ereje szembenézni a közelgő veszéllyel. Követelte, hogy a kormány sürgősen küldjön ki teljhatalmú kormánybizottságot, a történtek kivizsgálására, a tettesek felelősségre vonására. Ugyanakkor felszólította a magyar kisebbséget, hogy őrizze meg nyugalmát, józanságát. A román kormány felelősségére többen is rámutattak. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|