|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1. rész)
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd -
Értelmiségiek a történelmi kompromisszumért címmel kétnapos
eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi
magyar, illetve román vezető értelmiségiek részvételével. A
történelmi jelentőségű találkozón a többi között részt vesz Ioan
Alexandru költő, a Nemzeti Keresztény Parasztpárt alelnöke, Mircea
Dinescu költő, az Írószövetség elnöke, Dan Petrescu író, Smaranda
Enache, a Maros megyei nemzetmentő front tanácsának osztályvezetője,
Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Cs.
Gyimesi Éva, a Kolozsvári Egyetem irodalomtörténész tanára, Kányádi
Sándor költő, Pálfalvi Attila ipari miniszterhelyettes, Demény Lajos
oktatási miniszterhelyettes, továbbá Tabajdi Csaba, a
Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium Titkársága
vezetője, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író, Raffay Ernő
történész, országgyűlési képviselő, Konrád György író, Tamás Gáspár
Miklós filozófus, országgyűlési képviselő.
A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni székhelyű Ferenczy sajtóügynökség vezetője - nyitóbeszédében reményét fejezte ki, hogy a magyar-román értelmiségi párbeszéd egy korszak lezárását, ugyanakkor egy új fejezet kezdetét jelzi. A kelet-európai változásokkal történelmi lehetőség nyílott arra, hogy a problémákról építő jellegű, közvetlen párbeszédet folytathassanak. Azon ritka pillanatok egyikét éli át Kelet-Európa, amikor a népek öröklött görcseit és előítéleteit nem hangos acsarkodással, méltatlan szövetkezéssel, hanem a gondok nyílt megvitatásával oldhatják fel. Az új Európa - amelyhez minden nemzet tartozni kíván - csak a tolerancia és a párbeszéd Európája lehet. E párbeszéd hagyományait a kormányok Helsinki szellemében megtett lépései teremtették meg. Emellett azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az értelmiségiek dialógusai. Ezzel kapcsolatban Josef von Ferenczy a mostani tanácskozás egyik fő céljaként jelölte meg annak megalapozását, hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésére épülő európai normák határozzák meg. Josef von Ferenczy javasolta, hogy a mostani találkozó sikere esetén hozzák létre a magyar-román párbeszéd intézményes keretét, ami lehetővé tenné, hogy a megkezdett tanácskozás szellemében folytatódjék a kapcsolatépítés. A párbeszéd fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé szeretné megnyerni Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|