|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (1. rész)
|
Garajszki István és Láng Judit, az MTI tudósitói jelentik:
Prága-Budapest, 1990. március 17., szombat (MTI-tud) - A VSZ
külügyminiszteri találkozó után Horn Gyula összegezte prágai
tárgyalásainak tapasztalatait a magyar sajtó képviselőinek
kérdéseire válaszolva.
A magyar külügyminiszter a közelmúltban meglehetős vihart kavart egy politikaelméleti tanácskozáson elhangzott elemzésével, miszerint Magyarország távlatosan részesévé válhat a NATO politikai integrációjának. Horn Gyula megállapítását akkor az össz-európai folyamatok elemzésére, a két katonai-politikai tömb konvergenciájára építette fel. A prágai látogatás nyitóprogramján - a Havel köztársasági elnökkel megtartott rövid eszmecserén - most váratlan nemzetközi megerősítést nyert a magyar külügyminiszter elmélete. A német kérdésben vallott nézeteit összefoglalva Václav Havel úgy ítélte meg, hogy az európai folyamatokat tekintve reális a két szövetségi rendszer konvergenciája.
Az eszmecserén a magyar-csehszlovák kapcsolatok alakulását is érintette Horn Gyula és Havel köztársasági elnök. A magyar külügyminiszter felvetette, hogy tudomása szerint csehszlovák részről az utasforgalom jelentős szigorítását tervezik a szomszédos államokkal. Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy nagyon nehéz a gazdasági helyzete, nagy a benzinhiány, az országba látogató turisták szinte mindent felvásárolnak, s e kedvezőtlen jelenségeknek valamilyen formában gátat kívánnak vetni. Egyes értesülések szerint még a vízumkényszer bevezetését is fontolóra vették.
Horn Gyula mindezekkel összefüggésben felhívta Havel elnök figyelmét arra, hogy semmiféle olyan lépést nem szabad tenni, amely ellentétben áll a Helsinki Záróokmány szellemiségével és ajánlásaival. A magyar tapasztalatokra utalva Horn Gyula úgy vélte, a turizmus kedvezőtlen hatásait ki lehet szűrni különféle intézkedésekkel, például a vámszabályok megszigorításával, ám nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek lehetetlenné teszik magát az utasforgalmat. Végül abban maradtak, hogy e témáról a jövő héten szakértői tárgyalásokat folytatnak az érintett országokkal.
A pár perces négyszemközti eszmecserén szóba került az a levél is, amelyet Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök küldött a napokban Havel köztársasági elnöknek a Szlovákiában élő magyar nemzetiség ügyének felkarolását kérve. Václav Havel közölte, hogy gondosan áttanulmányozta a levelet, s rövidesen válaszolni fog a benne foglalt gondolatokra. (folyt.köv.)
1990. március 17., szombat 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|