|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Litván helyzetkép
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 16. péntek (MTI-tud) - A függetlenség
kikiáltása után a litván parlament újabb döntései a szuverén
államiság következetes megvalósítására utalnak, miközben egyre nő a
feszültség a nem litván anyanyelvű lakosság körében: egymást érik a
több ezres megmozdulások.
A politikai dokumentumok, a szovjet néphez és a Legfelsőbb Tanácshoz intézett hét eleji felhívások után a parlament a hét második felében hozott döntésével érvénytelenítette az általános hadkötelezettségre vonatkozó korábbi törvényt, és határozatot hozott hadkiegészítő parancsnokságok megszüntetéséről. Ugyanakkor katonai szakértők bevonásával bizottságot állítottak fel a köztársaság védelmének megszervezésére.
A parlament hosszas vita után politikai döntést hozott arról is, hogy litván fennhatóság alá helyezi a köztársaság földterületet, a korábbi központi irányítás alá tartozó gazdasági egységeket, és a védelmi objektumokat is. Nem kis meglepetést keltett az a döntés, amelynek értelmében a litván parlament a Népi Küldöttek Kongresszusán ottlévő küldöttek mandátumát megszüntette, arra hivatkozva, hogy a szovjet alkotmány érvénytelenítése után nem képviselhetik Litvániát más állam területén.
Az MTI vilniusi értesülései szerint meglehetősen ellentmondásos a parlament által elfogadott határozatok megítélése a köztársaságban. A litván lakosság egy része is túl gyorsnak és radikálisnak tartja a döntéseket, amelyek egyértelműen a kétharmados parlamenti többséggel a Sajudis befolyását mutatják.
Továbbra is foglalkoztatja a lakosságot Vitautas Landsbergisnek, a Sajudis elnökének államfővé választása Algirdas Brazauskas ellenében. A köztársaság legnépszerűbb politikusának számító Brazauskas érdekében a Respublika című vilniusi lap értesülése szerint eddig 300 ezer aláírást gyűjtöttek. A Landsbergishez képest mérsékeltnek számító politikus a felajánlott miniszterelnöki poszt visszautasításával lényegében lekerült a politikai színtérről.
A pénteki Izvesztyija szerint a nem litván anyanyelvű lakosság körében egyre nő a feszültség, s egymást követik a több ezres megmozdulások. A lapban megjelent vilniusi tudósítás szerzője szerint a parlamentnek a kardinális jogi és gazdasági döntések előtt garanciákat kellene adnia a nem litván lakosságnak, hogy akaratuk ellenére nem vesztik el a szovjet állampolgárságukat és tulajdonhoz való jogukat.+++
1990. március 16., péntek 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|