|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Skorka Anikó a március 15-iki ünnepségről - 1. folyt.
|
Csoóri Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja ezt ki is fejezte beszédében, hogy milyen különös dolog, hogy március 15-ikét nem tudja közösen ünnepelni a 10 nap múlva megválasztandó 12 párt, és hát hogyan fognak akkor koalíciót alakítani?
- Anikó, te jól ismered az amerikai választási kampányokat. Mi a legszembeötlőbb jellegzetessége, ami megkülönbözteti a kettőt: az amerikait és a magyart?
- Azt hiszem - bár még nagyon rövid ideje vagyok itt -, de ami számomra nagyon szembetűnő, a tolerancia hiánya. A türelem hiánya, a figyelem hiánya arra, amire az ember nem akar figyelni. Valahogy úgy tűnik, mintha sokan kiválasztottak volna maguknak egy pártot, és azt végighallgatják, mert az érdekli őket, azzal érzelmileg azonosulni tudnak, de ha felszólal valaki más, egy másik párt részéről, nem nagyon akarják megtisztelni a figyelmükkel, hogyha annak a pártnak a programjával nem értenek egyet, vagy mondjuk vannak benne olyan pontok, amelyekkel nem értenek egyet.
Konkrét példát mondok: a Petőfi szobornál a meghívott, vagy jelentkező, vagy a megállapodásban résztvevő négy párt egyike volt a Szociáldemokrata Párt elnöknője, Petrasovits Anna, akit szabályszerűen kifütyültek. Ugyanez történt a Kossuth téren, ahol a Hazafias Választási Koalíció képviselője állt az emelvényre és 5 percet kért nagyon udvariasan. Őt is kifütyülték.
Nos, én nem nagyon hiszem, hogy Amerikában ilyesmi előfordul, mert azért 5 percet még az is tud figyelni, akit őszintén szólva nem nagyon érdekel, vagy aki mondjuk ellenszenvvel viseltetik a szónok iránt.
- Mondhatom-e, hogy március 15-ike választási kampánnyá alakult át? (folyt.)
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|