|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - 1848, 1956 és 1990 - három
dátum, amelyet az ország függetlenségéért, a nemzetet sanyargató
diktatúrák eltörléséért, az emberi szabadságjogokért vívott küzdelem
kapcsol egybe. A márciusi és az októberi ifjak szellemiségét idézték
fel csütörtökön a Petőfi-szobornál. Az ellenzék március 15-ei
ünnepségeinek hagyományos helyszíne zsúfolásig megtelt. A szobor
talapzatát, koszorúk, virágok borították. Zászlók lobogtak a
kezekben, transzparensek emelkedtek a magasba, egyiken a szónokok
gondolatait is kifejező felirat: ,,Kísértet hagyta el Európát
,,.
A pártok közötti megállapodásnak megfelelően déli 12 órakor kezdődött a megemlékezés, amelyen a Szabad Demokraták Szövetségének, a Vállalkozók Pártjának, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és a Fiatal Demokraták Szövetségének. szónokai osztották meg gondolataikat a megjelentekkel. A tömeg azonban már 10 órától gyülekezett a téren. A szervezett megemlékezést közvetlenül megelőzően szólt az emberekhez a Magyar Október Párt képviseletében Krassó György. Szavait mindaddig figyelemmel kísérték, mígnem felszólította a jelen lévőket, hogy ne menjenek el szavazni, vagy szavazócéduláikat azzal a felirattal dobják az urnába: valóban szabad választást akarunk. Ettől fogva füttykoncertbe, fújolásba, az egyet nem értés tapsorkánjába fulladt mondanivalója.
Viharos taps fogadta a déli 12 órakor a szónoki emelvényre lépő Mécs Imrét, aki az SZDSZ képviseletében szólt hallgatóságához. Arról beszélt, hogy a szabadságért, a függetlenségért, a demokráciáért síkra szállókat a kommunista diktatúra és kiszolgálói sem tudták megtörni, elhallgattatni. A diktatúra egyik fegyverét, a titkosszolgálatot pedig a népakarat végül felhasználója ellen fordította.
A Vállalkozók Pártját képviselő Oláh Imre a márciusi ifjak céljaira és küzdelmeire emlékeztetve kifejtette: az 1848-as polgári forradalom óta 142 év telt el, és az ország még ma sem független. Petőfi híres sorait idézve - ,,habár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr ,, - hangsúlyozta: 142 év után ismét itt a lehetőség, hogy a nép dönthessen saját jövőjéről. Élni kell a szabadság, a többpártrendszer adta lehetőségekkel - mondotta. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (2. rész)
|
Annál is inkább - figyelmeztetett -, mert az elmúlt 45 év kommunista uralma kiölte a magyarságból a magyarságtudatot, a vallásos hitet, a munkakedvet. A vállalkozók pedig a rendszer megtűrtjei voltak, kulákokká, kapitalista csökevénnyé, burzsujokká, kizsákmányolókká degradálva kényszerültek átvészelni ezt az időszakot. Holott az igazi kizsákmányolók az elvtársak között voltak.
Ám a történelem viharai sem tudták kitépni az emberek szívéből a vágyat a szabadság, a függetlenség eléréséért. A parázs 142 év után ismét lángra lobbant, s a magyarok a világ előtt büszkék lehetnek arra, hogy a rendszerváltás higgadtan megy végbe. Ismét Petőfit idézte, s a Nemzeti dal refrénjét együtt zúgta a tömeg a szónokkal, aki újabb esküre hívta hallgatóit: esküdjenek arra is, hogy a jövőben se kommunista, se más párt ne valósíthasson meg diktatúrát, mert elég volt az önkényuralmakból, a fasizmusból, a diktatúrákból. Viszont az igazi szabadság kivívásához összefogásra és a márciusi ifjak lelkesedésére van szüksége ennek az elgyötört, elfárasztott nemzetnek - hangoztatta befejezésül.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében Petrasovits Anna szólt a tömeghez. Azzal kezdte mondanivalóját: amikor a múlt század derekán egész Európa a szabadságért küzdött, egy szűk puccsista csoport megjósolta, hogy kísértet járja be Európát. Ez a kísértet, a kommunizmus kísértete valóban bejárta Közép- és Kelet-Európát, mindenütt testi-lelki nyomort hagyva maga után. Keletről jött a fény, s e barbár keleti fény elvakította a magyar nemzetet is.
E megállapításokat követően a szónok hosszasan ecsetelte - a sokaság nemtetszését is kivíva - miért lehetnek büszkék magukra a szociáldemokraták. Majd 1848 szellemi örökségéhez visszatérve felidézte: 1848. március 15-én két erő csapott össze, a diktatúra és a demokrácia. Az események vezéralakjai több irányzatot képviseltek, eltérő programokat fogalmaztak meg. Kossuth a nemzeti függetlenséget és a polgárosodást a középnemesség vezetésével és támogatásával képzelte el. Deák is a középnemesség képviseletében lépett fel következetesen a polgárosodás érdekében. Eötvös a centralisták élén a polgári demokrácia európai modelljét hirdette meg. A radikális polgári demokratikus átalakulást pedig a márciusi ifjak sürgették. Először ők fogalmazták meg Magyarországon a polgári szabadságjogokat. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (3. rész)
|
Elsőként követelték a sajtószabadságot, a gondolat- és szólásszabadságot, csakis a magyar parlamentnek felelős kormányt és a vármegyék megszüntetését. Mint mondotta: e követelés ma is időszerű. A választások után a demokratikus ellenzék feladata az is, hogy végre szétverjék a feudálkommunista vármegyéket, s európai közigazgatást szervezzenek mindenütt, mert csak így válik visszafordíthatatlanná a polgári demokratikus átalakulás.
Utalt arra: 1848-ban Európa népei a feudális zsarnokság ellen, ma pedig Közép- és Kelet-Európa népei a kommunista zsarnokság ellen lázadtak fel. A magyarság tudja, hogy csak a Kárpát-medence és Európa népeivel közösen valósíthatja meg céljait, a szabad, szuverén, polgári demokratikus ország megteremtését. Ez hamarosan valóssággá válhat - jelentette ki végezetül.
Tapstól, éljenzéstől visszhangzott a tér, amikor Orbán Viktor, a Fidesz szónoka lépett a mikrofon elé. Már bevezetőben leszögezte: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc felállította a magyar nemzet számára a politikai szabadság és a nemzeti függetlenség európai mércéjét. A márciusi ifjak álmai máig sem váltak valóra, még nem érkezett el a teljes politikai szabadság ideje és hazánk ma sem független. Hangsúlyozta: 1848 és 1956 után most harmadszor következett be az, hogy a fiatalok nem valaki más fegyverhordozóiként, nem valaki más segédcsapataként, hanem önállóan és függetlenül vesznek részt egy demokratikus társadalom megteremtésében. 1848-ban a fiatalok az első sorokban küzdöttek a politikai önkény és az idegen csapatok uralma ellen. Hiszen eddig nem adatott meg, hogy a gyűlölt rendszer ledöntése után ott lehessenek az új rend felépítői között.
Ma Magyarországon már nem vitás - fejtette ki -, hogy a fiatal demokraták nélkül lehetetlen megteremteni a fiatal demokráciát. A fiatalok pedig abban bíznak, hogy a fiatal demokraták ott lesznek a Parlamentben, hiszen a most megválasztandó Parlament döntései nem egy vagy két országgyűlési ciklusra, hanem 20-30 évre fogják meghatározni Magyarország jövőjét. És a fiatalok azok, akik a legtovább fogják élvezni, vagy elszenvedni ezeknek a döntéseknek a következményeit. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (4. rész)
|
Ma kedvező a csillagok állása: Prágában, Berlinben és Bukarestben a fiatalok győztek. Mi is valóra válthatjuk apáink ,56-os álmait, ez a mi dolgunk. Mi a március 25-én végső vereséget szenvedő kommunista rendszertől egy utolsó garasáig eladósodott, csőd szélén tántorgó gazdaságot kapunk örökül. A most leköszönő urak olyan terheket raktak a fiatalok nyakába, amelyet nagyapa korunkig kell viselnünk. A csőd nem megy, a csőd marad. Éppen eléggé tönkretették a jövőnket ahhoz, hogy jussunk legyen beleszólni legalább abba, ami megmarad belőle. A múltunkat tönkretették, de a jövőnket többé nem engedjük. Küzdeni fogunk érte, őszintén, komolyan - mondotta, majd így folytatta:
Már csak tíz nap választ el bennünket a 25-én esedékes választásoktól. Ám ne higyje senki, hogy a választásokkal véget ért a munkánk, sőt éppen ellenkezőleg, attól kezdődik csak igazán. A rendszer nem attól változik meg, hogy ellenzéki képviselők uralják majd a Parlamentet, és nem attól, hogy új miniszterek alkotják majd a kormányt. A rendszer a mi számunkra csak akkor változik meg, ha mindennapi életünk színterein a munkahelyeken, a lakóhelyeinken, az iskolákban is megtörténtek a változások.
Ám ezt senki sem fogja helyettünk elvégezni a Parlament padsoraiból. A polgároknak maguknak kell megtalálni azokat az embereket, akiknek a kezébe tehetik a köz ügyeinek intézését a városokban, a kerületekben és a falvakban a helyhatósági választásokat követően. Senki sem fogja helyettünk eltávolítani a korrupt és hozzá nem értő munkahelyi vezetőket. A polgároknak maguknak kell megszervezni a független szakszervezeteket. Magyarországnak mára nem marad más esélye, csak a teljes újrakezdés. Mindannyiunknak újra kell kezdenie - jelentette ki befejezésül.
A beszédek elhangzását követően, a Szabad Demokraták Szövetségének felhívására sokan a Szabadság térre, a Magyar Televízió székháza elé vonultak a sajtószabadságért tüntetni. Ami erre okot adott: a televízió, az előzetes tervekkel ellentétben - a médiumot felügyelő kuratórium döntése alapján - egyetlen helyszínről sem közvetítette élőben az eseményeket. Az MDF tagjait és szimpatizánsait pedig arra hívták fel, hogy egyenesen a Kossuth térre vonuljanak. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|