|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Választási közvéleménykutatás
|
1990. március 14., szerda - A Magyar Közvéleménykutató
Intézet március 1-7. között, 1000 személy megkérdezésén alapuló
kérdőíves közvéleménykutatást végzett a parlamenti választásokkal
kapcsolatban. A kérdezettek az ország felnőtt lakosságát
reprezentálták.
A felnőtt népesség 65 százaléka úgy gondolja, hogy március 25-én, a választás napján biztos elmegy szavazni, 24 százalékuk még nem döntötte el véglegesen, hogy élni kíván-e a választójoggal, 11 százalékuk pedig nem akar választani. Az értelmiségiek körében az átlagosnál nagyobb a részvételi hajlandóság.
A biztos részvételi szándékukat kinyilvánítók túlnyomó többsége, 85 százaléka már tudott választani a pártok között. Közülük legtöbben a Magyar Demokrata Fórumot (21 százalék) és a Szabad Demokraták Szövetségét (20 százalék) támogatnák. A Független Kisgazdapártra 16, a Magyar Szocialista Pártra 10, a Fiatal Demokraták Szövetségére 7, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártra 6, a Kereszténydemokrata Néppártra 5, a Magyar Szocialista Munkáspártra 3, a Vállalkozók Pártjára 2, az Agrárszövetségre 2, a Hazafias Választási Koalicióra 2, a Magyar Néppártra 0,2 százalékuk szavazna. A válaszadók 6 százaléka az országos listán nem szereplő pártot támog.
Budapesten, a vidéki városokban és a falvakban a sorrend eltérő. A fővárosban az SZDSZ-t támogatják a legtöbben (35 százalék). A további sorrend: MDF-19, MSZP-13, Fidesz-7, FKgP és MSZDP 6-6, KDNP-4, MSZMP-3, Agrárszövetség és HVK 1-1 százalék. Az országos lista pártjai közül a Magyar Néppárt és a Vállalkozók Pártja nem kapott szavazatot, 5 százalék más pártokat támogat.
A vidéki városokban az MDF szavazói vannak a legtöbben (23 százalék). E pártot követi az SZDSZ 17, az FKgP 16, az MSZP 12 százalékkal. A Fidesz a választók 8, az MSZDP 6, a KDNP 4, az Agrárszövetség 3, a HVK, a Vállalkozók Pártja és az MSZMP egyaránt 2 százalékának támogatására számíthat. Az országos listán induló Magyar Néppárt nem talált támogatókra, 5 százalék egyéb pártra voksolna.
A falvakban az első helyen az FKgP-t találjuk 22 százalékkal. Az MDF-re 20 százalék, az SZDSZ-re, a Fideszre, a KDNP-re, az MSZDP-re, az MSZP-re egyformán 7-7 százalék voksolna. A Vállalkozók Pártja 4, az MSZMP 3, az Agrárszövetség, a HVK 2-2, a Magyar Néppárt 1 százalékot kapott. A megkérdezettek 3 százaléka más pártra szavazna. (MTI)
1990. március 14., szerda 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|