|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ tiltakozása az OVB döntése ellen (1. rész)
(OS)
|
1990. március 14., szerda - A Szabad Demokraták Szövetsége megdöbbenéssel értesült az Országos Választási Bizottság azon döntéséről, amellyel megtiltja, hogy a területi listás szavazólapokon a párt emblémája, szimbóluma, továbbá a párt nevének rövidítése feltüntetésre kerüljön.
Ezt a tilalmat indokolgatni lehet, valóságban megindokolni azonban nem. Történelmi tény az, hogy az 1945-ös és 1947-es szabad választásokon, úgy a pártok nevének rövidítése, mint a pártok emblémája a szavazólapon feltüntetésre kerülhetett. Az Országos Választási Bizottság döntését ezért nem tudjuk másként felfogni mint az esélyegyenlőség nevében, az esélyegyenlőtlenség megteremtésére való kísérletnek. Az a hivatkozás, hogy olyan pártok is vannak ma Magyarországon, amelyeknek rövidítése és emblémája széles körben nem vált ismertté, hamis esélyegyenlőséget jelent. A valóságos esélyegyenlőséget ugyanis az jelentette, hogy az egyes pártoknak lehetőségük volt arra, amennyiben kívánták, hogy rövidítésüket és emblémájukat népszerűsítsék.
Napjaink példája, hogy a hondurasi, majd a nicaraguai választásokon - bár ezen államok társadalmi berendezkedése korántsem nevezhető demokratikusnak - színes nyomású szavazólapon a pártok nevét, nevének rövidítését és azok emblémáját hangsúlyosan feltüntetve készíthették el szavazólapjaikat, addig mi Magyarországon fekete nyomású, egyszínű szavazólapot alkalamazunk, és még azt is megtiltják a pártoknak, hogy a szavazólapon a felismerésükre alkalmas rövidítést, illetve a pártemblémát alkalmazzák.
Ismételten tiltakozunk az ellen, hogy az esélyegyenlőségre hivatkozva megfosszák a szavazópolgárokat attól az információtól, amit egy pártembléma jelent, valamint megfosszák a pártokat attól, hogy a kampányuk során bevezetett jelképpel biztosan azonosíthatók legyenek.
Úgy érezzük, hogy néhány nappal a szabad választások előtt még mindig nem értek véget azok a kísérletek, amelyek a fennálló hatalmi viszonyok konzerválására irányulnak, szemben a nép túlnyomó többségének akaratával. Elegendő talán ezzel kapcsolatban emlékeztetni arra, hogy a Belügyminisztérium Választási Irodája az Állami Népességnyilvántartó Hivatal kezéből ki akarta venni a szavazások feldolgozását azért, mert ez a hivatal tisztességesen elvégezte az 1989. november 26-i népszavazással kapcsolatos feladatait. (folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 16:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|