Rendszerváltás és az MTI

	Nincs döntés a kamatadó ügyében - Szerdán ül össze ismét az Alkotmánybíróság (1. rész)
1990. március 12., hétfő - Hétfőn a székhelyén - Esztergomban - megtartotta első nyilvános ülését az Alkotmánybíróság. Az eseményt országos érdeklődés kísérte, hiszen a magas bírói testülettől a közvélemény arra várt választ: összeegyeztethető-e az alkotmánnyal a kamatadó. A döntés végül is nem született meg: az Alkotmánybíróság többórás tárgyalás, a pro és kontra érvek meghallgatása után március 14-én, szerdán 16 órára napolta el a döntést, illetve annak kihirdetésétését. Az Alkotmánybíróság tagjai rangjuknak megfelelően rendőri biztosítás mellett érkeztek Esztergomba. A kocsikból kilépő bírák a kormányőrség díszsorfala között vonultak be az ülés színhelyére. A zsúfolásig megtelt teremben sötétkék bársonytalárban foglalták el helyüket. A tárgyalást dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Ádám Antal, előadóbíró ismertette azoknak az érveit, akik vitatják a kamatadó törvényességét, ezt követően pedig a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal ezzel kapcsolatos állásfoglalását, valamint a felkért független szakéretők megállapításait. Az utóbbiakat előzetesen, írásban is megkapták a törvény megsemmisítésének kezdeményezői. Dr. Ádám Antal elmondotta, hogy az Alkotmánybíróságtól január óta számos politikai párt, üzem, társadalmi és érdekvédelmi szervezet és ugyanakkor a lakosság is sok tízezer aláírással ellátott beadványban kérte a kamatadó bevezetésének alkotmányellenessé nyilvánítását. A beadványokban megfogalmazott kifogások közül kiemelte, hogy többen azért érezik törvénysértőnek a kamatadót, mert kölcsöntartozás alapján előírt adó ismeretlen a nemzetközi joggyakorlatban és eddig hazánkban sem fordult elő. Többen a szociális biztonsághoz való jog megsértésének tekintik. Az előterjesztői beszéd után az indítványozók - csakúgy, mint a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal képviselői - lehetőséget kaptak írásbeli előterjesztésük szóbeli kiegészítésre. (folyt.köv.) 1990. március 12., hétfő 19:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nincs döntés a kamatadó ügyében - Szerdán ül össze ismét az Alkotmánybíróság (2. rész)
A felszólalók között élénk szócsata alakult ki. Az adótörvény hatálytalanítását szorgalmazzók egyebek között azzal érveltek, hogy az állampolgári szabadság jegyében köttetett kétoldalú szerződésbe a kormány utólag és hatalmi szóval avatkozott be, mégpedig olyan módon, hogy azzal törvénytelenül semmissé tett egy korábbi megállapodást. Mint hangoztatták, a megkívánható önmérséklet nélkül és ilyen alapon, tehát a nehéz gazdasági helyzetre és a közteherviselésre való hivatkozással, holnap akár az állampolgárok ingatlanjaira is rátehetné a kezét a kormány, mintegy elkobozhatná vagyontárgyaikat. A Független Jogász Fórum képviselője szerint egyoldalú szerződés-felrugásáról volt, illetve van szó. A SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmányának titkára kétségbe vonta a kamatadó megszavaztatásának módját is. Utalt arra, hogy ilyen törvény elfogadtatásához kétharmados többség szükséges, ezzel szemben a képviselők hatvan százaléka sem adta voksát a szóban forgó törvényre. A szegedi Északi Lakásépítő Szövetkezet elnöke szakmailag megalapozatlannak minősítette a kormányzat érvelését a kamatadó mellett. A közvetlenül a lakosságot képviselő hozzászóló úgy vélekedett, hogy a kamatadó a szociális jog visszavételét jelenti, mert amikor a kétoldalú kölcsönfelvételi szerződést megkötötték, társadalmi juttatásként állapították meg a viszonylag alacsony kamatot. Mások a lakosságot sújtó pénzügyi erőszaknak mondták a kamatadót, ismét mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróságot nem terhelheti a kormány lemondással való fenyegetőzése. Surányi György, az Országos Tervhivatal és Kunos Péter, a Pénzügymininisztérium államtitkára a kormány korábbi álláspontjához híven védelmébe vette a kamatadó alkotmányosságát. Surányi György azt hangsúlyozta, hogy a kormány célja az adó bevezetésével nem a költségvetés egyensúlyának a fenntartása, hanem a szociális igazságtalanságok tompítása volt. Adatok sorával bizonyította, hogy akik alacsony kamatfizetési kötelezettséggel jutottak lakáscélú hitelhez, azok tulajdonképpen többletjövedelemhez jutnak, s a kamatadó e többletjövedelem megadóztatása. Surányi György visszautasította az egyik indítványozónak azt a kijelentését, hogy ez a kamatadó jogszerűségét illetően hasonlít a Rákosi-éra alatt hozott törvénytelenségekhez. (folyt.köv.) 1990. március 12., hétfő 19:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nincs döntés a kamatadó ügyében - Szerdán ül össze ismét az Alkotmánybíróság (3. rész)
Ezután a két felkért független szakértőt - dr. Nagy Tibor egyetemi tanárt és dr. Földes Gábor egyetemi docenst hallgatta meg az Alkotmánybíróság. Nagy Tibor kifejtette, hogy pénzügyjogi szempontból nem talált alapot a kamatadó bevezetésére. Földes Gábor arra mutatott rá: nem látja bizonyítottnak, hogy jövedelem keletkezne a kölcsönadásból, mint ahogy azt a pénzügyi kormányzat állítja. A meghallgatások után a bíróság tagjai zárt tanácskozásra vonultak vissza. Ezt követően jelentette be Sólyom László a döntés elnapolását. (MTI) 1990. március 12., hétfő 20:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »